Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Műhelymukák - Kurucz Ádám: Borsod vármegye és Miskolc thj. város Vitézi Székének felszámolása, iratanyagának és ingóságainak sorsa

Borsod vármegye és Miskolc thj. város Vitézi Székének felszámolása, iratanyagának és ingóságainak sorsa 81 székkapitányok és tiszteletbeli járási vitézi hadnagyok. A vármegyei vitézi székek

igénybe vehették a mezőgazdasági kamara, a vármegyei gazdasági felügyelő, a vármegyei tiszti főorvos, a tábori lelkészi hivatalok vezetőinek és a vármegyei tiszti állatorvosnak közreműködését. A vármegyei vitézi székek a közigazgatási beosztásnak megfelelően járási szakaszokra oszlottak, melyeknek élén egy-egy járási vitéz hadnagy állt.

14 Az első vármegyei vitézi székkapitányok 1920. június 25-én, július 14-én és augusztus

12-én kapták meg megbízólevelüket, Bethlenfalvy Gyula nyugalmazott ezredes, Borsod- és Gömör vármegye első vitézi székkapitánya június 25-én.

15 Borsod- és Gömör vármegye Vitézi Széke 1921. július 21-jén alakult meg Miskolcon, a vármegyeházán.

16 Miskolc város polgármesterének rendelete alapján 1945. április 25-én összeült egy

bizottság Miskolc thj. város tiszti főügyészi hivatalában.

17 A megbeszélésen jelen volt

Gálffy Imre polgármester megbízásából dr. Czibere Kálmán tiszti ügyész, mint hatósági

biztos, Peske Istvánné jegyzőkönyvvezető, a Számvevőség részéről Irsa József számvevő-

ségi tisztviselő, a magyar államrendőrség részéről Kovács Gusztáv detektív és a feloszlatott „Országos Vitézi Szék miskolci kapitánysága”

18 részéről Litkey György volt széktartó.

19 Érdemes itt kitérni egy anomáliára: A vármegyei vitézi szék felszámolásáról ké-

szült jegyzőkönyvben Litkey Györgyöt „vitéz” előnévvel illették, annak a szervezetnek a tagságát jelölő címmel, amelyet már Budapesten feloszlattak, és amelynek helyi szervének felszámolására éppen összeültek. Ez nem volt egyedülálló jelenség, hiszen a vitézi cím használata a háború után rövid ideig gyakorlatban maradt. Erre vezethető

vissza az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló – ma is hatályos – 1947. évi

IV. törvény a vitézi cím használatának tiltására vonatkozó 3. § első bekezdésének indoklása: „Tekintettel azonban arra, hogy a »vitéz« cím használata ennek [az Országos

Vitézi Szék K. Á.] megszüntetése ellenére előfordult és előfordul, e cím használatát is

tilalmazni kell”.

20 Az ülés kezdetén Czibere hatósági biztos ismertette a város polgármesterének a

fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatása tárgyában hozott 4902/I. ki. 14 SZÉCSY–OSZLÁNYI–OSZLÁNYI–FARKASS, 1931. 120.; HELLEBRONTH, 1941. 30.; A Vitézi Rend kis káté-

ja. 1934. 26. 15 SZÉCSY–OSZLÁNYI–OSZLÁNYI–FARKASS, 1931. 85. 16 Magyar Jövő, 1921. július 23. 4. – A Vitézi Rend Borsod vármegyei megszervezéséről és a kutatás lehetőségeiről bővebben: KURUCZ, 2016. 245–249. 17 A megbeszélésen elhangzottakról az arról felvett jegyzőkönyv tanúskodik. 18 A jegyzőkönyv következetesen Országos Vitézi Szék miskolci kapitánysága néven nevezi a Vitézi Rend

Borsod vármegyei szervezetét. A Horthy-korszakban is gyakran nevezték így a vármegyei vitézi székeket,

de a hivatalos elnevezés Borsod vármegye és Miskolc thj. város Vitézi Széke volt. 19 A vármegyei vitézi széket vezető székkapitány beosztott segédszerve volt a vármegyei vitézi széktartó.

Litkey György volt tartalékos hadnagy, miskolci tanító 1885. március 15-én született a Gömör-Kishont vármegyei Tornalján. Apja szintén tanító volt, tíz testvérével szerény körülmények között nőtt fel. Az első

világháborúban kiérdemelte az I. Osztályú Ezüst Vitézségi Érmet, a Bronz Vitézségi Érmet és a Károly Csapatkeresztet. 20 Indoklás az „egyes rangok és címek megszüntetéséről” szóló törvényjavaslathoz. Az 1945. évi november

hó 29-ére összehívott Nemzetgyűlés Irományai. II. kötet. Athenaeum, Bp., 1945–1947, 43–45. 44.