Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Műhelymukák - Kurucz Ádám: Borsod vármegye és Miskolc thj. város Vitézi Székének felszámolása, iratanyagának és ingóságainak sorsa
Borsod vármegye és Miskolc thj. város Vitézi Székének felszámolása, iratanyagának és ingóságainak sorsa 79 folyamatban lévő ügyeit kellett azok lezárásáig továbbvinnie. 4 A vármegyei vitézi szé- kek felszámolása pedig – amint az alábbiakból kiderül – a helyi törvényhatóságok feladata lett. A Vitézi Rend felszámolása során azonban „akadályt jelentett, hogy az Országos Vitézi Szék [pontosabban a Vitézi Rend Főszéktartóságának K. Á.] – iratanyaga nem állt a felszámoló bizottság rendelkezésére, ugyanis egy részük Budapest ostromakor, a harci cselekmények során megsemmisült, az Országos Vitézi Szék központi irattára például, amely a királyi várban volt elhelyezve, kiégett. Az iratok másik részét pedig Benkő Béla vezérőrnagy – az Országos Vitézi Szék vezetője, 5 a 9. számú vitézi törzsszék volt törzskapitánya – irányítása alatt nyugatra szállították, ahol – bár a felszámoló bizottság erőfeszítéseket tett felkutatásuk érdekében – nyomuk veszett”. 6 Borsod vármegye és Miskolc thj. város vitézi székének felszámolása Az országos törvényhozással párhuzamosan vidéken is folyt a háború előtti politikai rendszer felszámolása. Az 529/1945. M. E. rendelettel összhangban dr. Gálffy Imre, Miskolc thj. város polgármestere 4902/I. ki. 1945 számú véghatározatával felszámolta a Miskolcon működő fasiszta politikai- és katonai jellegű szervezeteket, köztük Borsod vármegye és Miskolc thj. város Vitézi Székét. „Elrendelte, hogy az államrendőrség és a város számvevőségének egy-egy kiküldöttjének közreműködésével hatósági biztos a feloszlatott vitézi székkapitányság vagyontárgyait vegye leltárba, pénzkészletének és iratainak megőrzés végett való beszállításáról gondoskodjon, valamint az Egyesület [!] helyiségének bezárását is foganatosítsa”. 7 A rendelet – amint az előbb idézett sorokból kiderült – a vármegyei vitézi széket egyesületként jelölte meg, de valóban egyesület volt-e a szóban forgó szervezet? A közigazgatás szervezeti egységeit a két világháború között jogállásuk szerint három csoportba osztották: 1. közhatalmi egységek vagy közintézmények, 2. jóléti egységek, amelyek közintézetek vagy köztestületek, 3. gazdasági egységek vagy közüzemek. 8 A Vitézi Rend – ahogyan a 6450/1931. M. E. számú rendelet 9 is kimondta – „mint önálló szervezet alapításától kezdve vagyonjogi személyiséggel felruházott köztestület”, 10 4 Tátrai S zilárd az Országos Vitézi Szék volt telek, személyi, nyilvántartó- és pénzügyi osztályait említi, azonban a Vitézi Renden belül csak a Főszéktartóság hivatala működött osztályokra bontva. 5 A Szálasikormány vitéz Magyarossy Sándor vezérezredest bízta me g a Vitézi Renddel kapcsolatos ügyek intézésével, ő mentette fel az Országos Vitézi Szék vezetése alól vitéz Csukonyi Ferencet november v é- gén, s bízta meg a vezetéssel vitéz Benkő Béla vezérőrnagyot, a 9. sz. Vitézi Törzsszék törzskapitányát. ( T ÁTRAI , 2000 . 60.) 6 T ÁTRAI , 2000. 63. 7 MNL BAZML IV. 1906. b. 3844/1948. 8 M AGYARY , 1942. 198. 9 A m. kir. minisztériumnak 6450/1931. M. E. számú rendelete a vitézi intézmény vagyonjogi személyis é- géről. ( Budapesti Közlöny, 1931/273. 1.) 10 Belügyi Közlöny, 1931/50. 675.
