Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Kilátó - Köcze László: Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában

Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában 73 őrzött fondokat egyaránt. A felmérések és az ezekhez kapcsolódó konferenciák szervezése, a felmért iratok segédleteinek megjelentetése azóta is az egyik központi eleme

az olasz gazdasági levéltárügynek, köszönhetően a kulturális kormányzat és az Olasz

Levéltári Egyesület (ANAI) nyitottságának és közreműködésének.

50 Az olasz gazdasági levéltárügy kapcsán érdemes megemlíteni más szervezeteket

is, sőt igazán látványos eredmények leginkább ezekhez köthetők: a vállalati levéltárakon túl, például a vállalati alapítványok jó keretet adnak a gazdasági élet szereplői érdekeinek és a kulturális célok megvalósításának intézményi összehangolására. Jó példák erre a nagybankok levéltárai vagy a genovai Ansaldo Alapítvány Levéltára, amely

az anyavállalat mellett Liguria régiójának egészéről gyűjti a gazdasági-vállalati anyagokat (benne iratokat, fényképeket, tárgyakat és könyvészeti anyagokat egyaránt). A kilencvenes években jött létre a Kulturális Minisztérium, a Milánói Műszaki Egyetem, a

lombardiai önkormányzat, a business history képviselői, valamint a Milánói Kamara

együttműködésének eredményeként a Centro per la Cultura d’Impressa szervezete Milánóban, amely kutatóintézetként és archívumként Lombardia egészéről gyűjti a vállalati, egyesületi és egyéb gazdasági vonatkozású iratokat, valamint felméréseket végez a

vállalatok őrizetében lévő iratokról. A milánói kutatóintézet a genovai levéltárral – írá-

sunkban többször hivatkozott – online folyóiratot is kiad (Culture e impressa), amely

2010-ig két nyelven (angolul és olaszul), jelenleg azonban csak olaszul jelenik meg, helyet adva nemcsak archívumi vagy vállalkozástörténeti írásoknak, hanem rokon tudományterületeket (ipari régészet, muzeológia stb.) érintő cikkeknek is. A vállalati dokumentációval kapcsolatos kérdések interdiszciplináris megközelítése a szakmaiegyesületi szinten is megjelenik, 2001-ben külön egyesületet hoztak létre a múzeumok

és vállalati levéltárak képviselői, illetve a kilencvenes években létrehozott ipari örökséggel foglalkozó szakmai szervezet is kiemelt feladatai között kezeli a gazdasági dokumentáció ügyét.

51 Görögország esetében a gazdasági levéltárak ügyével – a viszonylag széles jogosítványokból adódóan – az állami levéltári hálózat hivatott foglalkozni, központi és regionális intézményei számos vállalat anyagát őrzik. Mindazonáltal a levéltári és levéltá-

rosi „értékszempontok” eltérő súlypontjai és a kapacitáshiány más intézmények aktív

gyűjtőmunkáját hívták életre az utóbbi évtizedekben, így a Nemzeti Kutatási Alapítvány kutatóintézete nemcsak vállalkozástörténettel vagy ipari régészettel, hanem vállalati iratok begyűjtésével is foglalkozik. Hasonlóan többirányú tevékenységet végez a

Nemzeti Bank kulturális alapítványa által fenntartott Hellén Irodalmi és Történeti Levéltár (ELIA) vagy a Piraeus Bankcsoport alapítványának levéltára is. Az állami levéltá-

ri hálózat és az előbbi intézmények mellett a (nagy)vállalatok közül is számos tart fent

saját levéltárat, igaz ez akár állami tulajdonban (például a Görög Nemzeti Bank), akár

magántulajdonban lévő cégekre is.

52 Ugyanakkor az intézmények gyűjtőmunkája hoszszú időn keresztül egymástól elszigetelten folyt, ezen csak az elmúlt évtizedben történt 50 CARUCCI, 2006. 1–3. 51 DEL GIUDICE, 2006. 5–8. 52 PANTELAKIS, 1997. 49–51.