Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Kilátó - Köcze László: Gazdasági levéltárak Nyugat-Európában
Köcze László 70 rán. 38 Az elmélyült vizsgálatot mindazonáltal a szerzők nem öncélnak tekintették, hanem elengedhetetlen feltételnek ahhoz, hogy mindazokat a cégeket, amelyek a jól fó- kuszált vizsgálat során megfelelnek a kritériumoknak, meggyőzzék az iratok értékéről és azok megőrzéséről. Ugyanígy a módszer kimondott célja volt a levéltári területen felhasználásra kerülő anyagi eszközök (köz- és magánforrások) elősegítése és a kritériumoknak megfelelt archívumok elérhetővé tételének előmozdítása is. 39 A hollandiai helyzettel szemben más keretek jellemzik a belga gazdasági levéltárügyet. A húszas-harmincas évek próbálkozásait leszámítva csak a második világháborút követően, az ötvenes években kapott lendületet – jelentős részben a Nemzeti Levéltár igazgatójának köszönhetően – a vállalati iratok elhelyezésének kérdése, de külön intézményrendszer híján a Nemzeti Levéltár lett a legfőbb őrzőhelye a becsődölt vagy megszűnt cégek levéltárainak. Inkább egyedi, mintsem általános gyakorlatot képviselt a levéltárvezető Etienne Sabbe törekvése, aki levélben kereste meg a legnagyobb belga cé- geket, és próbálta – több-kevesebb sikerrel – rávenni őket az ügyviteli értékkel már nem rendelkező iratok átadására: ekkor került sor igazán az első jelentősebb iratbegyűjtésekre, így például a belga gazdasági életben fontos szerepet játszó bányavállalatok vagy a Nemzeti Bank anyagának levéltári elhelyezésére. Mindennek azonban hoszszú időn keresztül nem volt folytatása, fontosabb előrelépés a gazdasági iratok ügyé- ben csak a hetvenes években történt, mégpedig a levéltárakban, múzeumokban, egyetemeken elhelyezett vállalati iratok első feltérképezésével. 40 Valószínűleg az intézményrendszer érzéketlenségéből adódott, hogy ilyen céges iratokra kiterjedő felmérés ismételten csak húsz évvel később valósult meg, ekkor már differenciálva az őrzési helyeket, a magánszervezetek, egyesületek, kutatóintézetek őrizetében lévő iratok felmérése is része lett a programnak. Az 1998-ban végzett munka során összesen 250 intézményben őrzött iratanyagot regisztráltak az ország egész terü- letéről, azokkal az adatokkal, amelyet a korábbi felmérés során is rögzítettek (terjedelem, évkör, fontosabb iratsorozatok, segédletek léte, a cég jellemzője, publikációk a céggel kapcsolatban stb.). 41 Ha össze kellene foglalni a belga gazdasági levéltárügy jellemzőit, talán a vállalati iratok felmérése az, amely a leginkább jellemző. Túl a fentieken, 1994-ben például az Antwerpeni Egyetem Vállalkozástörténeti Központja az antwerpeni régió, 1998-ban az Universite Libre de Bruxelles, az ipari múlt feldolgozásával foglalkozó La Fonderie nonprofit szervezettel együttműködve a brüsszeli, majd 2000-ben a Leuveni Egyetem Brabant tartományra fókuszálva szervezett a Nemzeti Levéltárral együttműködve iratfelméréseket, amelynek során több száz vállalat, egyesület és szakszervezet anyagának regisztrálása történt meg. A felmérésekre – céljukat tekintve – ugyan a vállalati intéz- 38 Uo. 1998. 5 – 10. 39 F ISCHER – G ERWEN – R EUDINK , 1998. 11. 40 D ERWAEL , 2007. 262 – 263. 41 A felmérés lebonyolításában fontos szerepe volt a vállalati levéltárak jelentőségét propagáló szerv ezetnek (Association pour la Valorisation des Archives d’Entreprises), amely közvetítő szerepet tölt be a levéltárak és a gazdasági szervezetek között, támogatva a vállalatok történetének kutatását, illetve üzleti szolgáltatások nyújtásával a levéltári feldolgozás elősegítését. D ERWAEL , 2007. 265. Ez a pénzügyi szolgá ltatás azonban – a levéltárak esetében – nem a „bevételnövelés” kizárólagos eszközeként szolgál.