Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Forrás és érték - Perger Gyula: Bizalmas jelentések 1941-ből, a Volksbund győregyházmegyei tevékenységéről
Bizalmas jelentések 1941-ből, a Volksbund győregyházmegyei tevékenységéről . 29 és szellemi függetlensége különös gonddal megőriztessék. […] A m. kir. miniszterelnök úr tájékozódni kíván e kérdésben és ezzel kapcsolatban tőlem bizonyos adatok összegyűjtését kérte.” 3 A püspök – okkal – viszonylag későn reagált. A levél hátoldalára csak július 17-én került Apor hivatalos válaszlevelének fogalmazványa, amit még aznap expediáltak. Mind a válaszlevélből, mind a szintén július 17-ére datált, 1941. évi VI. egyházmegyei körlevélből kiderül, hogy Apor szóban már jelezte papságának a minisztérium kérését, s már az anyaggyűjtés is megkezdődött: „Amint a tavaszi főesperességi koronákon már jeleztem, a hazai nemzetiségi kérdés alapos és objektív ismerete s a helyes irányú nemzetiségi politika érdekében szükség van a települési területek egyházi iratanyagának feldolgozására is, mivel a régebbi korokra vonatkozóan majdnem kizárólag csak egyházi feljegyzések állnak rendelkezésre. Kérem tehát a nemzetiségű nyelvű plébániák lelkészeit, hogy ide vonatkozó kimerítő jelentésüket folyó évi augusztus hó 15-ig juttassák el hozzám. A jelentés lehetőleg ölelje fel a település idejét, a települők számát, a szaporodást, birtokviszonyok alakulását, az idők folyamán történt nevezetesebb átalakulásokat, elvándorlást, esetleges asszimilációs folyamatot, a tanítás és istentisztelet nyelvének alakulását, az esetleges fejlődést akadályozó körülményeket stb.” 4 A minisztériumnak küldött válaszlevél lényegében a tett intézkedésekről adott tá- jékoztatást: „Fenti tárgyban és szám alatt folyó évi április hó 8-án kelt nagybecsű intézvényére történő hivatkozással van szerencsém tisztelettel tudatni N[agy]m[éltóségod]dal, a célt a tavaszi papi gyűléseken ismertettem egyházmegyém papságával, a gyűjtő munka folyamatban van s mihelyt lehetséges lesz, kimerítő összefoglalást fogok N[agy]m[éltóság]od rendelkezésére bocsátani.” A körlevél kapcsán – 1941. július 21. és szeptember 3. között 5 – az egyházmegye „érintett” településeiről összesen 28 jelentés érkezett a püspökségre. A beszámolók egy része – igazodva a körlevél kéréséhez – valójában „kimerítő” településtörténeti ta- 3 Beresztóczy levelét és Apor Vilmos magánlevélként küldött válaszát közli S OÓ S V IKTOR A TTILA : Apor Vilmos iratai . Győr, 2009. 194 – 195. Apor 1941. február 24ei – Gyulán történt – püspökké szentelését k ö- vetően, március 2én foglalta el ténylegesen a győri püspöki széket. Így gyakorlatilag a nemzetiségi ké r dés – pontosabban a hazai n émetség egyre látványosabb szervezkedése – volt az egyik első „megoldandó” f eladat egyházmegyéjében. 4 Litterae Circurales ad Venerabilem Cleram almae Diocesis Jaurinensis Dimissae Anno Domini 1941. Jaurini 1942. Typhographia Diocesis Jaurinensis. 29. p. Közli: SOÓS VIKTOR ATTILA: i. m. 33–34. 5 Az ágfalvi jelentés már június 17-én elkészült, a brennbergbányai pedig június 24-én. Az ágfalvi plébános „a tavaszi főesperesi koronán kapott szóbeli utasításra” hivatkozik, míg a brennbergbányai már pontosítja a helyszínt is: „A Sopronban tartott főesperesi coronán szóbelileg előterjesztett határozatra bátorkodom Brennbergbánya fejlődését néprajzi szempontból előterjeszteni.” Az utolsó – Rákosi Elek által összeállí- tott levéli – jelentés azért nem készült el időre, mert „a sok anyag áttanulmányozásához kevés volt a rendelkezésre álló idő”.