Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Fiziker Róbert: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2016. évi vándorgyűléséről

26 AZ 1956 UTÁNI IDŐSZAK EGYHÁZTÖRTÉNETE Az egyházi levéltárakban dolgozók gyűltek össze november 22-én az Országos

Katolikus Gyűjteményi Központ (OKGYK) őszi levéltári szakmai napjára a

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia budapesti irodaházában. A levéltári nap előadásai az 1956-os eseményeket követő időszak egyháztörténetéről szóltak. Varga Lajos váci segédpüspök, az OKGYK igazgatója emlékeztetett arra, hogy idén emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára. Rámutatott arra, hogy

az események az egyház életében is jelentős változásokat idéztek elő. A pártállam kénytelen volt

ugyanis belátni, hogy kitűzött céljait nem érte el, az 1956 utáni időszak így a diktatúra erőteljes

kiépítéséhez vezetett. Ezen folyamat részét képezte a szerzetesek működésének intenzív figyelése, valamint az 1961-es házkutatások. Völgyesi Levente jogász Az egyházi kinevezések érvényességének kellékei az 1917. évi Codex Iuris Canonici

szabályozásának tükrében című előadásában rövid áttekintést adott a kinevezési formákról az őskeresztény kortól kezdve. Az előadó kiemelte, Magyarországon az uralkodóknak, illetve a közhatalomnak az államalapítástól folyamatosan nagyon erős befolyása volt a kinevezésekre.

Völgyesi Levente hozzátette, hogy az 1957-es és az 1959-es vonatkozó kormányrendelet is elő-

zetes állami hozzájárulást ír elő az egyházi kinevezések esetében. Lieber Mária Katalin, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár munkatársa a káptalanok egyházkormányzatban betöltött szerepéről beszélt. Rámutatott arra, hogy a káptalan klerikusokból álló

jogi személy, feladata egyrészt liturgikus, másrészt egyházkormányzati. A püspök tanácsadó

szerveként működik, széküresedés esetén pedig testületileg átveszi az egyházmegye irányítását. Ezt követően Mózessy Gergely történész, levéltáros a székesfehérvári, Karlinszky Balázs, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár igazgatója a veszprémi, Varga Lajos pedig a váci püspökség

egyházkormányzati döntésein, eseményein keresztül mutatta be a korszak történetét. Mózessy Gergely kifejtette, hogy az 1957. évi 22. számú törvényerejű rendelet jogi köntösbe öltöztetett válaszreakciónak tekinthető az egyház ’56-os szerepvállalására. Szabó Csaba levéltáros, az MNL főigazgató-helyettese, előadásában két szakaszra osztotta az 1945–1960 közötti idő-

szakban a katolikusokkal szembeni, államellenes cselekményekkel összefüggő eljárások rendszerét. Álláspontja szerint az első szakasz 1956-ig tartott, amikor az eljárások szoros értelemben vett koncepciós perek voltak. Az 1956 utáni perek folyamán egyre inkább a nyílt brutalitás

vált általánossá. Wirthné Diera Bernadett, a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatalának kutatója Az 1961-es házkutatások belügyminisztériumi háttere című előadásában az ’56-os forradalom és a ’61-es letartóztatási

hullám összefüggéseiről beszélt. A konferencia utolsó szekciójában az egyéni sorsok bemutatása került a középpontba. Elsőként

Varga Lajos ismertette Kerkai Jenő jezsuita szerzetes 1956-os szabadulása után a Váci Egyházmegyében végzett tevékenységét. Ezt követően Bögre Zsuzsanna szociológus a szerzetesrendek

feloszlatása után szétszóratásban élő nővérekkel készült élettörténet-interjúk alapján ismertette

a sorseseményeket. A rendezvény lezárásaként Rétfalvi Balázs történész, levéltáros Brenner János ciszterci szerzetes, káplán, vértanú boldoggáavatási eljárásának folyamatáról és pillanatnyi állá-

sáról tájékoztatott. Forrás: Országos Katolikus Gyűjteményi Központ