Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Forrás és érték - Perger Gyula: Bizalmas jelentések 1941-ből, a Volksbund győregyházmegyei tevékenységéről
27 FORRÁS ÉS ÉRTÉK PERGER GYULA BIZALMAS JELENTÉSEK 1941-BŐL, A VOLKSBUND GYŐREGYHÁZMEGYEI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A magyarországi Német Népművelési Egyesület (Volksbildungsverein) utódaként 1938. november 26-án megalapított, – de csak 1939. április 13-án bejegyzett – Volksbund der Deutschen in Ungarn; röviden Volksbund, illetve VDU történetével és tevékenységével számos tanulmány és monográfia foglalkozott az elmúlt fél évszázadban. A rendelkezésre álló és feldolgozott források alapján, bár számos szempontból elemezték a Volksbund szerepét – Spannenberger Norbert megfogalmazása szerint – szinte napjainkig nyitott kérdés, hogy a VDU „Egy népcsoport nemzetiszocialista szervezete, vagy emancipációs kisebbségi egyesület?” volt-e. Az elmúlt években – Apor Vilmosnak a Győri Egyházmegye egyházkormányzati tevékenységét vizsgálva – számos dokumentumban szembesültem a püspök(ség), a papság, az együtt élő magyar és német, horvát és német katolikus közösségek mindennapjait is meghatározó – azokat széteséssel fenyegető – „német kérdéssel”. A feltárt dokumentumok alapján a Volksbund szerepét mentalitástörténeti megközelítésben, egy hosszabb lélegzetűre tervezett munkában szeretném összefoglalni. 1 A Győri Egyházmegye területének három nagyobb németek lakta része közül, az alábbiakban a Komáromi Főesperesség területére vonatkozó források alapján tekinthetünk be a Volksbund és a helyi – zömmel német nevű – papság, az egyház és átpolitizált hívei egy csoportjának viszonyába. * 1 Írásunk nagyobbik hányada nem klasszikus forrásközlés, hanem forrásokat megszólaltató tanulmány. Felfogásom szerint ebben az esetben a dokumentumok legfontosabb részeinek közvetlen megszólaltatása plasztikusabban mutatja be a katolikus egyház és a helyi németség viszonyát.
