Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Fiziker Róbert: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2016. évi vándorgyűléséről
Fiziker Róbert 16 gyont fenyegető károk és a védelmükre fordított költségek arányának mérlegelésével meghozott döntések problematikájáról szóltak. Bár nem volt elegendő idő a felvetések részletesebb megtárgyalására, az előadó azonban szerencsésen világított rá az e-iratok megőrzésével kapcsolatos speciális problémákra, az anyagi, szervezési, technikai kérdések levéltári oldalról történő átgondolásának fontosságára. A téma nemzetközi aspektusával Szatucsek Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár fő- osztályvezetője foglalkozott Az E-ARK projekt. Az európai tagállamok levéltárainak elektronikusirat-archiválási megoldásainak harmonizációja című előadásában. Mint elmondta, a DLM Fórum budapesti rendezvényén történt felvetés nyomán – EU támogatással – 2014-ben indult hároméves projekt az elektronikusan keletkezett iratok hosszú távú megőrzésével kapcsolatos exportálási, átadási, befogadási, megőrzési és használati folyamatainak páneurópai szintű szabványosításának kérdéseivel foglalkozik. A projektben résztvevő, a digitális iratok megőrzésében érdekelt 16 szervezet között a Magyar Nemzeti Levéltár is szerepet vállalt, többek között a relációs adatbázisok levéltári használatával kapcsolatos pilot lebonyolításával. A projekt nyolc munkacsomagban a projektmenedzseléstől a levéltári átadás és megőrzés kérdéskörén át a használat és disszemináció megoldási kérdéseiig bezárólag, teljes körűen áttekinti az egységesítendő elemeket. A résztvevő tanácsadó szervezetek mind az iratképző, mind a levéltári részről közreműködnek a programban, biztosítva mindkét oldal szempontjainak megjelenítését. A program eredményei számos területen mutatkozhatnak meg, derült ki az előadás során. A folyamatok sémába rendezésével segítséget nyújtanak a fejlesztőknek: az E-ARK Közös Specifikációval elérhető, hogy az átadási, az archív és a használati információs csomag közös jellemzőit és képzési rendszerét rögzítve kiindulási pontul szolgáljanak e három specifikus információs csomag definíciójához. Az eszközök vizsgálatával, a szoftverfejlesztés terén is újabb megoldások kerülhetnek előtérbe. A tervezett hét pilot az elmélet alkalmazásával és a gyakorlati megvalósítás tapasztalataival viheti előre az e-iratok megőrzésével és használatával kapcsolatos tevékenységet. A Magyar Nemzeti Levéltár által vállalt pilot az ügyészségtől átvett elektronikus iratok relációs adatbázisának feldolgozásával foglalkozik. A rendezvény harmadik előadása – az általánostól a speciális felé haladás logikáját követve –, melyet Gerhard Péter, Budapest Főváros Levéltára főosztályvezetője az Elektronikus iratok átvétele Budapest Főváros Levéltárában címmel tartott, a megvalósítás gyakorlati problémáival foglalkozott. Az előadó vázolta az elektronikus iratok ’80-as évek közepéből és az azt követő időszakból származó, elsősorban elektronikus iktatási állományokkal és adatbázisokkal kapcsolatos problémákat: a hosszú távú megőrzésnél nem szabványos megoldások, szabályozatlanságból fakadó gondok tapasztalhatók. Az elektronikus iratok állományainak felmérése és az első elektronikus iratátadások az Elevéltári projekt keretében kísérleti jelleggel zajlottak le, amelynek első eleme a Magyar Nemzeti Levéltárral közösen feldolgozott büntető ügyviteli rendszer (BÜR) állomá- nyainak átvétele volt. A tranzakciók során elektronikus iratátvételt támogató eszköz eLev SIP készítő alkalmazása, és az elektronikus iratok tartós tárolására a Tessella Safety Deposit Box szoftvere volt. Gerhard Péter az eddigi helyzetet szabályozatlan folyamatként jellemezte, amelyet a megjelenés előtt álló EMMI rendelet terelhet szabályozott mederbe. A rendelettervezetben iratátadási típusokba sorolt átadási modellnek megfe-
