Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Levéltártörténet - Kincses Katalin Mária-Tuza Csilla: a céhtörténeti kutatások újabb lehetőségei hazai és külföldi gyűjteményekről készített adatbázis alapján
Kincses Katalin Mária — Tu^a Csilla II. Az itt közreadott két forrást a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum céhes gyűjteményében tártuk fel. Közreadásukban több szempont is szerepet játszott. Kassa (és a magyar céhtörténet) legrégebbi privilégiumlevele az 1307-ben kiadott, de csak egy 1448-as átírásban fennmaradt szűcs céh kiváltságlevele.9 Kassa 15. századi céhes életéről már meglehetősen sokat tudunk, a század második feléből számos céhlevél maradt ránk. Az alábbi két forrás azonban mindezideig ismeretlen volt a középkori céhtörténet kutatói számára. A két közreadott forrást a szíjgyártó céh iratai között leltük meg, 16-17. századi dokumentumok között lappangott. Ursula Ambrusová muzeológus asszony előadásából eddig úgy tudtuk, a kassai szíjgyártó céh csupán 1629-ben kapott privilégiumlevelet a városi tanácstól.10 Bár a forrás csupán szabálygyűjteménynek, s nem megerősített privilégiumlevélnek tekinthető, a kassai szíjgyártó céh működését kb. 150 évvel régebbi időpontig tolja ki. A második közreadott, krakkói keltezésű oklevél megerősíti, hogy az első kassai céhek maguk is leánycéhekként, a krakkói főcéhládától kapták privilégiumlevelüket. A Krakkó—Kassa közötti kapcsolatok nyilván hozzájárultak Kassa gazdasági megerősödéséhez. Ezek a kapcsolatok még a kora újkorban is virágoztak, mélyebb vizsgálatuk céhes viszonylatban akár az adatbázis bővülését és a kutatás kiterjesztését is jelentheti a krakkói céhek történetére, mely új adatokkal gazdagíthatja mind a magyar, mind a lengyel céh történeti kutatásokat.11 Végül a források kiadását indokolja nyelve is: mindkettő németül és nem a középkorban megszokott latin nyelven íródott, így a nyelvészeti kutatás számára is unikum, és információkat nyújthat például a kassai németek származási helyére vonatkozóan. A fenti okok indokolták forrásaink betűhív átírását is. Ezt a lehetőségek szerint meg is tettük. A rövidítéseket minden esetben feloldottuk, ezeket szögletes zárójelben jeleztük. A bármilyen oknál fogva olvashatatlan részeket szögletes zárójelbe tett pontozással jelöltük. A bizonytalan olvasató szavakat, vagy amelyeknek jelentése megfejtheteden volt számunkra, kérdőjellel jelöltük. 9 Az oklevél a Kassai Városi Levéltár anyagában található (Archív mesta Kosíc, Cehalia: Pelliones), on-line elérhető a Magyar Nemzeti Levéltár középkori okleveles adatbázisában ( http://mol.arcanum.hu/dldf/opt/al 10505htm?v=pdf&q=KIAD%3D%28kassa%29&s=DAT&m=l& a=rec (A letöltés időpontja: 2014. november 2.) 10 Ursula Ambrusová előadása „Céhszabályzatok a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum céhes gyűjteményében” címmel hangzott el 2004. október 28-án, Somorján, a „Musaeum Hungaricum I. A szlovákiai magyarság tárgyi emlékei és ezek múzeumi dokumentációja” elnevezésű konferencián. Az előadás szövege: http: // www.sulinethu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/sk/museum_hungaricum_l / pages/0 08_cehszabalyzatok_a_kassai.htm (A letöltés időpontja: 2014. november 2.) 11 Szép példa a koraújkorból a kassai kádár céh esete, mely 1546-ban kapta céhlevelét Krakkóból, azzal a kiváltsággal együtt, hogy legényeik a krakkói anyacéh hagyományos vándorlási útvonalát követhetik Lemberg irányába. A kassai kádár céh később maga is anyacéhvé vált, s leánycéhei is élhettek a krakkói céhtől kapott vándorlásra vonatkozó és egyéb kiváltságokkal. — MNL OL Helytartótanácsi levéltár — Acta mechanica (C 25) - Comitatus Gömöriensis No. 3. — kádár céh. 64
