Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhev^ Tehát a beton kisebb húzó- és nyírószilárdságát pótolja a vasbetét, minek folytán belőle olyan szerkezeteket is készíthetünk, melyeket azelőtt vasból és fából terveztünk. Itt a födémek betongerendákból és -lapokból állanak, ahol ezeknek húzott részeiben kovácsolt vasrudak vannak beágyazva. Az oszlopoknál is vasrudak ágyaztattak be a betonoszlop kerületéhez közel. Ezek a rudak egymás között szalagvasakkal kapcsoltattak össze, minek folytán az oszlop átgörbülése megakadályoztatik. A vasbetétes betonszerkezet szemben a fa- és vasszerkezetekkel azzal az előnnyel bír, hogy teljesen tűtybi^tos és állandóbb. A vas nem oly teljesen tűzbiztos anyag, mert a vasoszlopok és födémek házégés alkalmával a nagy hőség folytán elgörbülnek, s ennek következtében az egész épület szerkezete bedűlhet. Továbbá sem a fa, sem pedig a vas nem oly tartós, mint a vasbetétes beton, mert a vas rozsdásodik, a fa pedig korhad. A vasbetétes betonszerkezeteknél a betonba ágyazott vasat a beton tűz és rozsda ellen teljesen megvédi. Hátránya a vasbetétes beton ilyen mértékben és ily módon való alkalmazásának az, hogy az állványok polcai nem állíthatók be különféle, tetszés szerinti magasságokban, hanem szilárdak, és hogy sok tömör alkatrész folytán a szerkezet nem lesz oly könnyű, áttekinthető, világos, mint a vas alkalmazásánál. Ezért nézetünk szerint legalkalmasabb lenne csak a tömör födémeket s az ezeket alátámasztó oszlopokat vasbetétes betonból készíteni, mert ezen alkatrészek képezik az épületnek fő vázát, melynek tűzbiztonsága és állandó hordképessége kizárna minden nagy, végzetes sze- rencsédenséget. A födémek közül is csak minden másodikat kellene tömören, vasbetétes betonból készíteni. A közbenső födémek, valamint a tulajdonképpeni állványok, melyek a vasbetétes oszlopok és födémek közé jöhetnének, kovácsoltvasból lennének készíthetők. A vasnak ily módon való, mértékletes alkalmazása elegendő tűzbiztonságot és állékonyságot nyújtana, s amellett sokkal világosabb lenne a raktár s a polcok is tetszés szerinti magasságban lennének beállíthatók. Az állványok egymástól 2,0-2,20 m távolságban vannak felállítva és a lépcsőn, illetve felhúzón kívül az egész raktárát elfoglalják. A födélszék szintén vasbetétes betonból van készítve, s így a padlás is levéltári állványokra volt kihasználható. A nappali világítás itt a födélsíkban elhelyezett ablakokon át történik. A pince szintén levéltári raktározásra van berendezve, éspedig két pincesor egymás fölött; sőt miután a raktárépület térfogata az elhelyezendő anyaghoz képest már előre is kicsinek bizonyult, a raktárépület udvara s újabban a főépület és raktár közötti udvar, valamint a főépület alatt is, két, egymás fölé helyezett pincesor létesíttetett raktározási célokra felhasználhatóan. A pincének nappali világítása bajosan, világító árkokon, az udvarok alatt pedig felülvilágító ablakokon át történik. E két pincesor alatt már nincs külön pincehelyiség, hanem az alsó pinceraktár egy betonréteg közvetítésével közvetlenül a talajon áll. A lépcső a raktárhelyiségektől elkülönítve, falakkal körülzártan, tűzbiztosán terveztetett és belőle tűzbiztos vasajtók vezetnek a raktárba. Magában a raktárban nincsenek lépcsők. Sajátságos, hogy a padló mindenütt amerikai keményfa padló, holott a többi alkatrészek mind teljesen tűzbiztos anyagból valók. A raktár homlokzatai nyerstéglával burkoltattak, csakis a szerkezetileg fontos alkatrészek és olyanok, melyek az időjárásnak jobban vannak kitéve, készíttettek faragott kőből. 31
