Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Reis% T. Csaba Ezen közösen megállapított jelentéshez kiegészítés és teljes befejezésképpen alulírottak okvetetlenül szükségesnek tartják a Thallóczy Lajos és Károlyi Árpád dr. által összeállított azon pontozatokat felvenni, melyekben össze vannak foglalva a tanulmányút legfőbb tanulságai, s meg vannak állapítva azon elvek, melyek az új országos levéltár építésénél szem előtt tartandók lesznek. Azon általánosan elfogadott elven kívül, mely szerint a levéltárépület teljesen szabadon állóan helyeztessék el, a pontozatok a következők: 1. ) Hogy az épület administrationális részét a raktári résszel, ha csak lehet, födött folyosók kössék össze, s csak ha éppenséggel nem lehet, kell a tűzfalakkal való elválasztáshoz nyúlni. 2. ) Hogy az administrationális épületrész a szolgálat és kezelés gyorsítása, valamint a kutatókkal való szolgálati érintkezés megkönnyítése céljából lehetőleg kevés emeletből álljon. Ha pl. kétemeletes az épület: a földszint ne tartalmazzon tulajdonképp[en]i hivatalos helyiségeket. 3. ) Az administrationális épületrész padlása fényképészeti műterem s galvanoplasticai műhely esedeges elhelyezésére alkalmasnak készüljön. 4. ) A raktárépületnél lehetőleg kerülendő a túl sok emelet. A maximum, ha a telek engedi, nyolc raktári emelet legyen. 5. ) A raktárépület minden második emelete tömör födémmel boltoztassék, a közbeneső járótalaját pedig vasrostély, vasvázas üvegfödém képezze. 6. ) A raktárszerkezet vasbetétes beton legyen; de a tulajdonképpi iratállványok és polcok - ez utóbbiaknak föl- és leemelhetése céljából — csak vasból készüljenek. 7. ) A raktár ablakai magosak és aránylag keskenyek ugyan, de sűrű elhelyezésűek legyenek, tehát számosak, hogy minden két iratállvány közét egy-egy ablak világítsa meg. 8. ) Az iratállványok magossága lehetőleg csak 2,35 méter legyen s ehhez alkalmazkodjék — természetesen - a raktáremeletek magossága. 9. ) Az oklevelek részére könnyen mozgatható s jól záródó vasládák vagy vasdobozpk készüljenek. 10. ) A raktárépületnél az üvegtető mellőzendő. 11. ) A raktárépület mesterséges megvilágítása villamossággal eszközöltessék, az állványok közt mozgatható (hordozható) kézi lámpák alkalmaztatván. 12. ) Fűtés: alacsony nyomású gőzfűtés. 13. ) A levéltár oklevél-kiállításának szánt helyiség, tekintettel arra, hogy a kiállított oklevelek éppen a legbecsesebb darabok, a raktárépületbe illesztessék. 14. ) Amennyiben a rendelkezésre álló telek teljes fölhasználása jelenleg még nem bizonyulna szükségesnek, az épületterv úgy készüljön, hogy ennek alapján később a maga idejében építé- szileg harmonice legyen a raktár bővíthető', de a mindjárt felépítendő raktárrész is harmonicus egészet képezzen (ne a kiegészítendő csonkaság képét mutassa). Végre 15. ) hogy az épület külsőjellege megfeleljen ugyan az épület rendeltetésének, de ez a kívánalom az architektúrái aesthetica követelményeinek az útját semmiképp ne állja. Budapest, 1906. A másolat hiteléül Ováry Lipót orsz. főlevéltárnok Jelzek MNL OL K 148. 1922. évi 14. tétel. 667/1906. (Ebben: 106/1905. OL) — Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Belügyminisztériumi Levéltár, Belügyminisztérium, Elnöki iratok. — Géppel írt másolat két példányban, egyike hitelesítési záradékkal, pontos dátum nélkül. 32
