Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Reis% T. Csaba Ez állványnak hossza és szélessége 1,9 m, s a benne lévő polcok egymás felett 30 cm távolságban helyeztettek el úgy, hogy a legalsó a padló felett 90 cm-re van. Az épület külseje csak vakolt s az olasz renaissance stílus formáival van tagozva. Az építési költség 110 000 márka volt. A szóban lévő levéltár példája egy kisebb levéltárnak, mert összesen csak körülbelül 500 köbméter iratállvány van benne, mely igen szerény eszközökkel, egyszerűen és nem teljesen tűzbiztosán van felépítve, melynél azonban e rendelkezésre álló, csekély eszközöket tekintve elég szép alkotást létesítettek. Vili. A. párisi levéltárak A tulajdonképpeni modern levéltári építészet Párisban vette kezdetét, amennyiben a régebben használatban volt teremelrendezésű levéltár helyett itt alkalmaztak először raktárszerű épületet. Ilyen raktárépülete van az 1845—49-ben épült „Cour des Comptes” levéltárának. Ez már rendes, a főfalra merőleges állványokkal bír, azonban az emeletek még mindig 4-5 méter magosak, úgyhogy itt még létrákat kell használni a raktározásnál. A födémek mind, sőt még a födél is boltozatból áll. Egy másik, szintén raktárrendszer szerint épült újabb levéltár a „Seine departement” és „Párizs városának levéltára”. Ezen levéltár 1871 előtt a párizsi városházban volt elhelyezve; de Párizs ostroma alatt a városházzal együtt a levéltár is leégett, s a levéltári anyagnak nagy része elpusztult. A megmentett kevés irat és okirat az újakkal együtt egy a Szajna partján épített új levéltári palotába helyeztetett el. Ezen levéltár raktára 3 szárnyból áll, melyek U alakúan egy udvart öveznek körül, melyben a hivatalokat tartalmazó épület olyképp van elhelyezve, hogy a raktár szárnyépületekkel kellő összefüggésben legyen. Az épület szabadon áll s a telek 3 oldalról magos falakkal, a 4. oldalon, a Szajna felé pedig körülb. 4,0 m magos erős vasráccsal van körülvéve. A tűztől való nagy félelem volt indítóoka annak is, hogy a raktár külső 3 oldalán minden ablak és ajtó nélkül épült, s csakis az udvar felől vannak ablakai. E túlzott elővigyázat a raktár használhatóságának nagy hátrányára van, mert a helyiségek meglehetősen sötétek és állott levegőjűek. Az állványok emeletei ennél is még magosak, körülb. 3,5 m, tehát itt is létrák használata szükséges. Nagyszabású elrendezésnek mondható az „Archives nationales”, ebben azonban kevés van az új rendszerű levéltárból, azon kívül nincs is levéltári célokra épített épületben elhelyezve, hanem egy régi főúri palotában. E nagy kiterjedésű épületben nagyon szépek az okiratgyűjtemények elhelyezésére szánt termek, a kutatóterem, melyek mind fejedelmi pompával vannak díszítve, szép a főlépcső, a folyosók stb. A raktár két, az udvar körül csoportosított épületszárnyban foglal helyet. Ezen helyiségek azelőtt szintén a főúri palota kiegészítő részeit képezvén, szintén szép belső térhatásra szánt elrendezéssel bírnak. A nagyszabású boltozatok a helyiségeknek előkelőséget kölcsönöznek, azonban az iratállványok elhelyezésére, illetőleg ezekkel a térnek teljes kihasználására nem alkalmasak. Az állványok ugyanis az ívesen beboltozott helyiségek mennyezetéhez nem csatlakozhatnak, s így a tér nem használható ki teljesen. A termek igen magosak s nincsenek vas- vagy más födémmel megosztva, ennek következtében a könyvállványok felső része csak létrákról érhető el. 28
