Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhe£ A könyvállványok nincsenek, mint más modern levéltári épületben, közel 2,0 m távolságban, hanem 4 m távolságban elhelyezve. A legtöbb terem világítása csak egyoldalú. Mindezen tényezők folytán a levéltár nem is bír tulajdonképpen raktárjelleggel. Az állványokat mindenütt nagy gonddal, gazdag tagozással, tehát nagy költséggel készítették, melyeken a levéltári iratok kemény papírból készült dobozokba fektetve vannak elhelyezve. A pecsétek gipszöntvényei egyenkint föl vannak aggatva üveggel ellátott, falon függő vagy szabadon álló rámákban, a levéltári kiállítás okiratai pedig koporsó alakú szekrényekben helyeztettek el. A rajzok, tervek, térképek stb. tekercseket képeznek és külön erre a célra készített szekrényekben, vízszintesen igen ügyesen vannak raktározva. A szekrényekben kör keresztmetszetű üveghengerek vannak, melyekbe a térképtekercse- ket beletolják. Az épületet francia renaissance stílusban teljesen faragott kőhomlokzatokkal építették. A „Bibliothéque nationale” nagy stílusban épült nagyszabású könyvtár, mely még levéltárépítési szempontból is sokkal több tanulmányozni valót foglal magában, mint az Archives nationales. E nagy könyvtárépület a régi Bibliothéque nationale-nak átépítéséből származott. A jelenlegi könyvtár 9124 négyzetméternyi területet foglal el, amelyből az átépített régi rész csak 1080 négyzetmétert képez. Az átépítés 6 614 000 frank költséggel végeztetett és 1888-ban fejeztetett be. Az elrendezés tömör s az épület egyes részei közvetlenül az utcavonalra helyeztettek ki. Megfelelő nagyságú modern levéltárnak elhelyezése legalábbis még egyszer oly nagy területű telket kívánna. Az olvasó- és dolgozótermek, előcsarnokok s egyéb előkelőbb helyiségek nagy méretekkel, gazdag kiképzéssel építtettek. A könyvraktárak már modern raktárak módjára építtettek, azonban a nappali világítás és tűzbiztonság tekintetében sok kívánni valót hagynak hátra. El kell azonban ismerni, hogy ennek oka főképpen a hely szűk voltában rejlik, minek következtében a raktárakat tartalmazó épületrészeket nemcsak egymással összefüggően, hanem úgyszólván egymásba kellett építeni. Elrendezése röviden a következő: A főbejáratból az előtéren át egy tágas, építészetileg tagozott díszudvarba jövünk, melynek egyik oldalán van a nagy olvasóteremhez vezető előcsarnok ajtaja. Az előcsarnokba nyílnak még különféle mellékhelyiségek, a titkárság, lépcső stb. A nagy olvasóterem meglepő benyomást tesz nagy kiterjedésével s gazdag építészeti tagozásával. Nappali világítása részben magas oldalvilágítás (a homlokoldalon lévő nagy ablakokon át), részben elosztott fölülvilágítás. Karcsú vasoszlopok támasztják alá a mennyezet gömb alakú boltozatait, melyeknek mindegyikében kör alakú fölülvilágító nyílás van. A leggyakrabban használt könyvek a terem oldalfala mentén elhelyezett polcokon állanak. A nagyterem mellett van egy terem a rézmetszetek elhelyezésére és használatára, egy terem a nyomtatványok elhelyezésére és kiállítására. Földszinten különféle hivatalos helyiség van, továbbá több könyvraktár; az első emeleten különféle olvasó- és kutatóterem, újsággyűjtemény, a gazdagon berendezett kéziratgyűjtemény, a pompás „Gallerie Mazarine”-ben elrendezett könyv- és kézirattár-kiállítás; külön a földrajzi 29
