Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez

Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének épitéstörténetéhe£ Az állványok csekély szélességét az iratok kezelési módja magyarázza meg. Az iratok ugyanis — a bécsi Staatsarchivban is részben keresztül vitt, nálunk azonban nem alkalmazható rendszer szerint — táblákba kötve könyvek módjára vannak az állványokon elhelyezve. Az állványok végének távola a körítő faltól körülb. 1,0 m, a középút szélessége pedig körülb. 1,50 m. Az állványok közti folyosó jobb és bal oldalán felváltva minden második állványon feltá­masztható szerelőasztalkák vannak alkalmazva. Ezek azonban, mint az ugyanezen célra szolgá­ló ablakpárkányok, igen keskenyek. A déli oldalon az állványok végeinél fehér vászonból készített könnyű ajtókkal zárhatják el az állványok közötti utakat. Ezen vászonajtók alkalmazása a nagy, mintegy 4,0 m magos, 2,40 m széles ablakokon be­tűző nap sugarainak enyhítése miatt vált szükségessé. Az állványok polcai egymás felett körülb. 40 cm távolságban vannak, a legalsó a talaj felett 12 cm-nyire van, úgyhogy a seprésnél még az állványok alatti rész is könnyen kitisztítható. Összesen tehát 5 polc van, melyek közül a legfelső alacsonyabb; ez nagyobb köteteknek fektetve való elhelyezésére van szánva. Nehéz könyveknek magasra való helyezése azonban nem célszerű. A pince, mely a raktár alatt főképpen a raktár szárazon tartása céljából szükséges és egy­szersmind a fűtőberendezésre, valamint egyéb célokra is alkalmas, teljesen be van boltozva. A felső emeletek iratállványsorai alá, tehát minden 2,0 m távolságban egy-egy falat, illető­leg pillérsort építettek, amely pillérsorok között foglalnak helyet a lapos dongaboltozatok. A raktár födém- és alátámasztó oszlopszerkezete vasból, az állványok fából valók. A födém mind a 4 emelet között áttört, csak a legfelső tömör. Az áttört födém T alakú vasakból szerkesztett rostélyból áll, mely az utakon helyenként linóleummal van burkolva. Ez a linóleumburkolat nemigen vált be, mert a vashoz nehezen erősíthető meg jól, azon­kívül a rostély hézagait nem hidalja át teljesen. A raktár tehát egész magasságában sehol sincs tömör födémmel elválasztva, mint Strassburgban, amely elrendezés tűzbiztonság szempontjából kifogásolható. Itt azonban azért nem oly fontos a tömör födémmel való megosztás, mert csak 4 emelet van. A raktár belsejében annak egyes emeletére kényelmes kétkarú vaslépcső vezet. A legfelső emelet fölötti tömör födém vasgerendák közötti betonboltozatból áll. A födélszék szerkezete fából való, s miután a födélsíkja csak igen kis hajlású és facement­tel födött, a tágas padlás ideiglenes raktározásra igen alkalmas. A főlépcsőn kívül van még egy, teljesen tűzbiztosán épített, falakkal körülzárt melléklép­cső, mely a pincétől a padlásig vezet. A hivatali helyiségek fűtése középnyomású vízfűtéssel eszközöltetik; a raktárban ez idő szerint még nincs semmiféle fűtés. Mesterséges világítás nincs. Az ablakok, mint Németországban gyakran, csak egyszerűek, s földszinten összetolható vasrácsokkal zárhatók el, melyek még csukott helyzetben sem akadályozzák a szellőztetőkészü­lékek kinyithatását. Az okiratok kihúzható, tető nélküli fafiókokba helyeztettek s álló borítékokban raktároz- tattak. A tervrajzok és térképek elhelyezésére külön állványt rendeztek be, mely a sarkokban szögvasakkal van megerősítve. A tervrajzok és térképek itt egymás felett kiterítve vannak elhe­lyezve. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom