Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Reis% T. Csaba szoba a kutatók számára; ezen helyiségek ablakain összetolható vasrács van, amely használhatónak bizonyult. A kapus lakása a pincébe helyeztetett. A raktár a hivataloktól tűzfallal választatott el s a raktárba vezető ajtó fával bélelt vasajtó. A raktár 5 emeletsorból áll; a legalsó a pince, efölött még négy emeletsor van, melyek egymástól csak vasrostéllyal választattak el, úgyhogy tömör födém csak a pince és a legfelső emelet fölött van. Iratállványokat csakis a pince fölötti emeleteken állítottak fel, ezek is két sorban vannak, a raktár hossztengelyére merőlegesen elrendezve. A középút 1,65 m széles, a fal melletti utak, vagyis az állványoknak a faltól való távolsága 1,05 m, miután az állványok hossza 4,65 m, az egész raktár belső szélessége 13,05 m. A födémszerkezet itt is vasból való, de az iratállványokat csak fából csinálták. Az áttört, rostélyszerű vasfödém a többi levéltár vasfödémeitől eltérőleg nem kovácsolt, hanem öntöttvas; ez körülbelül 50 cm távolságban elhelyezett vasgerendákon nyugszik. Öntöttvas rostélyok valószínűleg takarékossági szempontból alkalmaztattak, mert a kovácsoltvasból készítetteknél rosszabbak, mivel könnyen törnek és mivel tömörségüknél fogva a világosságot nem bocsátják át. Az iratállványok tengelyeinek egymástól való távolsága 1,90 m, ebből 80 cm esik az állvány szélességére és 1,10 m marad az állványok közötti útra. A fából készített iratállványok polcai szilárdak, azaz egymástól bizonyos állandó távolságban vannak megerősítve. Az állványok ablak felőli oldalán felhajtható deszkák vannak, melyek az iratok ideiglenes raktározására valók. Célszerűnek bizonyultak az állványokra erősített, vasbádogból készített és zománcozott táblácskák, melyek az állványok sorszámát tüntetik fel. Térképeket (hadi térképeket) kifeszítve tartják szekrényekben, melyeknek csekély magasságú fiókjaik vannak. Ugyanily formán tartják a pecsétnyomókat is. Az ablakok földszinten vasból készített rézstáblákkal zárhatók el, különben az ablakszárnyak faszerkezetűek. Mindig csak két-két iratállványnak megfelelőleg van egy-egy ablak alkalmazva, aminek folytán a világítás némileg fogyatékos. A földszinten alkalmazott tömör födém felett betonburkolat van, amely összerepedezett s így nem bizonyult jónak. A raktár végén az egyes emeletek közötti közlekedésre csigalépcső szolgál. Egy csigalépcső szolgál öntöttvasból. A raktárban fűtés és mesterséges világítás nincs. A raktár körülb[elül] 600 köbméter állványt foglal magában s az épület külseje igénytelen. Az építési költségekre vonatkozólag nem nyertünk tájékoztatást. 1T7. A. lipcsei egyetemi könyvtár Könyvtáraknál, különösen tekintve azoknak könyvraktárait, a levéltárak raktáraival hasonló berendezésekkel találkozunk. Ez okból akkor is, midőn csak levéltárat akarunk építeni, igen célravezető nagyobb könyvtárak berendezésének tanulmányozása. Ez különösen szükséges és tanulságos akkor, midőn a magyar országos levéltár céljaira építendő palotáról van szó, mert a külföldön épített újabb levéltárak, kisebb országok részére készülvén, nem igényelnek oly nagy szabású megoldást, mint az országos levéltár épülete. 24
