Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhey_ A meglévő nagyobb levéltárak, ide tartozik pld. az „Archives nationales” Párizsban, elavult szerkezetűek és berendezésűek s így nem képezhetik annyira tanulmányunk tárgyát, mint egy nagyszabású legújabb kori, mintaszerűen berendezett könyvtár. Ilyen a lipcsei egyetemi könyvtár, amely jelenleg egy millió kötet könyvet fogadhat be s a raktárnak hozzáépítéssel való kibővítése esetében pedig 1 500 000 kötetet, ami körülbelül 7500 köbméter állványnak felel meg. Az arányosan elrendezett épület közepén vezet be a főbejárat, mely a nagy, tágas előcsarnokon át az épület középpontjában elhelyezett, nagyszabású lépcsőházba vezet. A felülvilágítóval ellátott lépcsőházban a lépcső háromkarú és csak az első emeletre vezet, ahol a lépcsőházból az épület főtengelyébe eső, nagy és félkör zárású olvasóterembe jutunk. Az olvasóterem részben felülvilágítón át, részben pedig magasra helyezett, félkör alakú ablakokon keresztül nyeri világítását. A földszinten lévő előcsarnok két oldalán gondnok-, kapus- és szolgalakás van; a szárny- épületekben pedig kiállítási helyiségek. A lépcsőház két oldalán ruhatárak, csomagoló helyiségek, könyvnyomda és könyvkötő műhely, a nagy olvasóterem alatt pedig a nagyterem fűtésére és szellőztetésére szükséges helyiségek helyeztettek el. Az épület földszintjének többi része könyvraktár. Az utcai épületrész emeletére helyeztetett középen a tanári olvasóterem, mellette a folyóiratok számára berendezett olvasóval; bal szárnyában az igazgató helyisége, mellette a nagy katalógusterem; jobb szárnyában a kéziratgyűjtemény. Az emeleteknek többi része könyvraktár, amely 10,75 m belső szélességű s valamennyi épületszárnyat összeszámítva, körülbelül 160 m hosszú. A raktár különböző részei arányosan csoportosulnak az olvasóterem körül s egyes termei vastag válaszfalakkal vannak egymástól elválasztva. A raktárban 5 emelet terveztetett, mindegyik 3-3 m magas; két emelet az épület földszintjének, kettő az első emeletének felel meg, melyek mindegyike 6-6 m magos; az ötödik raktári emeletsor az épületnek külön második emeletét képezi. A raktár valamennyi födémé, tehát mind az ötnél, tömör, vasgerendák közötti betonfödém, ami egyrészt a nagyobb tűzbiztonság kedvéért készíttetett így, másrészt azért, hogy a por a felső emeletekről az alsókra le ne hullhasson. A födémek vasgerendái egymástól 2 méter távolságban lévő vasoszlopok által nyernek alátámasztást. A könyvállványok a falakra merőlegesen úgy rendeztettek el, hogy minden ablakpillérre egy mennyezetig terjedő, az ablak tengelyének irányában pedig csak asztalmagasságú állvány állíttatott fel; az utóbbiak a nagyobb könyvek raktározására valók. Ezen elrendezés folytán egymástól még távolabb eső ablakbeosztásnál is, azaz midőn minden 2-2 állványra jut 1-1 ablak, elegendő világosság volt elérhető. A raktár egyes emeletei közötti közlekedhetés céljából épített vaslépcsők a raktár termeiben vannak elhelyezve, s mindegyik tűzbiztos fallal, melyben vasajtók helyeztettek el, van körülvéve. Mesterséges világítás a raktárban nincs. A lépcsőkön kívül kézi erőre berendezett felvonókat is alkalmaztak, melyeket azonban jobb lett volna villamos üzemre és lehetőleg személyszállításra is berendezni. A fából készített könyvállványok miután 2,4 m magosak, alól a padló fölött, körülbjelül] 15 cm magasságban vízszintes vasrúddal bírnak, melyre rálépve a könyvek a legfelső polcról is könnyen kivehetők. 25
