Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhe^ vábbá 2 terem a kutatók számára, könyvtár stb.; ezeken kívül van még egy pár helyiség fényképezésre, galvanoplasztikus utánzatok, valamint gipszöntvények készítésére. A raktárépület két részből, illetőleg két teremből áll, mely erős falakkal vétetett körül. A két terem közötti közlekedésre szánt ajtónyílások erős vasajtóval zárhatók el. A raktárépület egyes emeletsorai között tömör és áttört födémek vannak, éspedig a 3 tömör födém oly magasságban van elrendezve, hogy az alsó részben: 4, a felső két részben: 2-2 áttört födém van közbeiktatva. Minden ilyen emelet, mely tehát a födémvastagság beszámításával az iratállvány magasságának felel meg, 2,56—2,70 m magas. A két legalsó emeletsor a járda talaja alatt van és ezek alatt még egy pince. A raktár födém- és oszlopszerkezete kovácsolt vasból való, csakis a tömör födémeknél helyeztetett boltozat a vasgerendák közé; kivételt képez a pince, mely portlandcement habarcscsal falazott téglapillérekkel és ezek fölé helyezett boltozatokkal készíttetett. Az iratállványok nem terjednek a körítő falakig, hanem ezektől 1,20 m távolságban vannak, ami kevesebb is lehetne. Az okiratok szintén vasállványokon helyeztettek el, éspedig sajátos szerkezetű vasládákban. Az okiratoknak ily módon való raktározása előnyösen különbözik a máshol látottaktól, ahol rendesen csak faszekrényekben vagy pedig állványokon és csak papírdobozokban vannak elhelyezve. Kívánatos lett volna talán a könnyebb kezelhetőség kedvéért a ládákat valamivel kisebbre és könnyebb anyagból készíteni. Rendkívül fontos okiratok vaslemezekből álló szekrényekbe helyeztettek. A hivatali épületrész első emeletének magasságában a raktár hatodik emeletére jutunk, itt az első 60 iratállvány érdekesebb okiratoknak láthatóan, üveg alatt való kiállítására van fenntartva. Egy páncélszekrény, amely üvegajtókon kívül páncélozott ajtókkal is elzárható, tartalmazza a legfontosabb állami okiratokat. Ugyanezen emeleten, külön elrekesztve helyeztettek el a császári és királyi ház levelezéseit és okiratait tartalmazó iratcsomók; az itt elhelyezett állványokat még nagyobb gonddal és díszesebb kiállítással csinálták meg. Az utolsó emeletek fölött üveg borította fedél van, amely azonban nyáron az itt keletkező nagy hőség folytán nem bizonyult alkalmasnak. Úgy a levéltár, mint a vele egy épületet képező külügyi minisztérium stílusa bécsi barokk stílus. Az építési költségekre vonatkozólag nem tudtunk pontos adatokat kapni. Nem akarunk ezen igen érdekes szerkezetű épület részleteinek behatóbb tárgyalásába bocsátkozni, hanem utalunk a „Das neue Gebäude des k. u. k. Haus-, Hof- und Staatsarchiv zu Wien” című munkára, melyben az író minden egyes részletet nagy alapossággal ismertet. Az épületnek fentebbi, csak rövid vázlatos leírásából is kitűnik, hogy tekintve azon nehézségeket, melyek a már fentebb megemlített okokból származtak, a tervezésnél nagy előrelátással és körültekintéssel, igen alapos és műszaki szempontból igen értékes munka végeztetett. V. A drezdai „Kriegsarchiv” Teljesen szabadon álló kisebb kiterjedésű épület, melyet aránylag csak csekély eszközzel és szerény berendezéssel építettek. A hivatalokat tartalmazó helyiségek a raktárral együtt egy épületben vannak elhelyezve. A hivatalok néhány szobában, a földszinten és emeleten helyeztettek el; e szobák a főle- véltárnok, a hivatalnok- és szolgaszemélyzet részére rendeztettek be; van még egy nagyobb 23
