Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Reis% T. Csaba Az építési költségre vonatkozólag megtudtuk, hogy az a teljes felszerelési és bebútorozási költséggel együtt körülbelül 800 000 márkára rúg. Az előadottakból megállapíthatjuk, hogy ezen levéltárnál nagy gond fordíttatott a hivatalos, kiállítási és kutatóhelyiségeknek megfelelő alakítására; továbbá hogy a raktár 3 tömör és 5 áttört rostélyfödémével igen jól bevált. Kifogásolható az, hogy mindig csak egy-egy ablaknyílás van 2-2 állványnak megfelelőleg elrendezve, minek folytán az ablakon át bejövő világosság az állványok között lévő közökbe nem tud úgy behatolni, mintha minden közben egy-egy ablak volna. IJA. A bécsi „Das neue Gebäude des K. u. k. Haus-, Hof- und Staats Archivs”. A Bécsben épített új levéltári épület, részint közelségénél s az országos levéltárral fennálló folytonos érintkezésnél fogva, részint a könyvpiacon megjelent kitűnő ismertetés folytán, annyira ismeretes, hogy csak röviden akarunk vele foglalkozni, s csakis olyan dolgokkal, melyek az új országos levéltár építésére nagyobb befolyással bírhatnak. A bécsi új levéltár a legújabban (1899—1902) épített levéltárak egyike lévén, kitűnő berendezéssel és fölszereléssel ékeskedik. Ennek lehetőségéhez nagyban hozzájárult azon körülmény, hogy a felső és legfelső hatóságok a levéltárnak minél tökéletesebb megvalósítása iránt a legjobb indulattal viseltettek, és az építés ügyével közvedenül foglalkozó, szakértő egyéneknek elegendő pénz állott rendelkezésükre. Sajnálatos csak az, hogy a helyi viszonyok nem engedték meg a levéltárat olyképpen felépíteni, hogy ez mintegy ideálja legyen egy minden tekintetben tökéletes legújabb kori levéltárnak. Nevezetesen szűk volt a rendelkezésre álló telek, melynek következtében nem lehetett sok oly követelménynek megfelelni, melyet egy tökéletes levéltártól megkövetelhetünk; másrészt a tervezők keze kötve volt a külügyminisztérium épületének architektúrája által, melyet a levéltár épületének tervezésénél tekintetbe kellett venni, mivel azzal szorosan összefügg, mondhatni egy épületet képez. A telek szűk voltának tulajdonítandó, hogy az igazgatósági és a kutatásra szánt helyiségek nem voltak felépíthetők azzal a kiterjedéssel, mint azt egy ilyen első rangú intézmény megkívánná. A vele egyet képező, szomszéd épület stílusa pedig nem engedte meg, hogy a levéltári raktár belső rendeltetésének megfelelő külső kiképzést nyerjen. Ami azonban a levéltári raktár belsejét, az állványok vasszerkezetű részleteit, valamint az épület többi alkatrészeinek kivitelét illeti, ez mintaszerűnek mondható; ebben a tekintetben a bécsi levéltár épületével egyetlenegy levéltár sem vetekedhetik. A párizsi „Archives nationales” belső berendezése az egyedüli, mely kivitel dolgában versenyezhetne a bécsivel, azonban ez, ti. a párizsi oly elavult rendszerű, hogy az összehasonlításnál szóba se jöhet. A szűk helynek tudható be az is, hogy a levéltári raktárban 11 emelet van, hasonlóképpen, mint a párizsi „Cour des comptes”-nál, amely 12 emeletes. Ami az épületnek elrendezését illeti, erre vonatkozólag csak röviden a következőket akarjuk elmondani. A Minorita templom felőli oldalon lévő kapu és előcsarnokon át tágas és szépen díszített márványlépcsőre jutunk, mely az emeleteken elhelyezett hivatali helyiségek között a közlekedést közvetíti. A hivatali helyiségeket tartalmazó épületrész földszintjén van a kapus és fűtő lakása, az emeleteken az igazgató és két aligazgató dolgozóhelyiségei, 10 szoba hivatalnokok részére, to22
