Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének épitéstörténetéke£ A hivatali helyiségek padlózata is linóleummal, a falak tapétával vannak bevonva; a meny- nyezet pedig mindenütt fehér stucco mennyezet. A hivatali helyiségekben fehér márványból készített polcokkal ellátott, márvány mosdóasztalok rendeztettek el, melyek a szolidan készített bútorokhoz nagyon szépen hozzáillenek. A fűtés központi éspedig vízfűtés, ennek kazánjai a pincében helyeztettek el. Az itt alkalmazott mesterséges világítás kétféle, éspedig a hivatalokat tartalmazó épületrészben gázvilágítás, a raktárakban villamos világítás. A raktárt tartalmazó épületrész közvetlenül csatlakozik a fönt leírt épületrész balszárnyához, s a folyosóból a raktárba vasajtón át lehet bejutni; a raktár belső szélessége 15 méter, hosz- sza 34 m. Az egész terjedelmében alápincézett raktár hétemeletes, melyek közül a negyedik és hetedik tömör, a többi rácsos födém, úgyhogy tehát alul négy, felül három emelet van összefoglalva; az egyes emeletek belső magassága födém nélkül 2,45 m. A raktár belseje a pincétől fölfelé mindenütt vasszerkezetű. Kovácsolt idomvasakból összeszegecselt vasoszlopok képezik az alátámasztó szerkezetet, melyekhez a födémeknek szintén kovácsoltvasból készített gerendái erősíttettek. A kereszt alakú keresztmetszettel készített vasoszlopok oly sorokba helyeztettek el, melyek közül az iratállványokkal párhuzamos sorokban 2 m, az iratállványokra merőlegeseknél pedig körülbelül 3 m távolságban vannak egymástól. Miután a vasoszlopok mindenütt az állványok tengelyében állanak, így tehát az iratállványok is egymástól két m távolságban, a raktár hosszoldalára merőlegesen helyeztettek el. Az iratállványok 80 cm szélesek és 5,95 m hosszúak. A raktár közepén 1,5 m széles út van, melynek két oldalán állanak az iratállványok, ezek közt s a falak között pedig 80-80 cm széles, közlekedésre teljesen megfelelő oldalút van hagyva. Az iratállványokon egymás felett hat polc van, úgyhogy minden polc felett 40 cm magos űr marad. Az okiratok raktározása szintén vasállványokon történik, éspedig olyképp, hogy az okiratokat kemény papírdobozokba helyezik el. A középső folyosó két oldalán fölváltva, minden négy állványon vízszintesen beállítható kisegítő polcdeszkák alkalmaztattak, melyek az iratok ideiglenes elhelyezésére szolgálhatnak, s ha nincsenek használatban, akkor függőlegesen lógnak. A raktár nappali világítása a raktár két hosszoldalán elhelyezett nagy ablakon át történik, ahol egy-egy ablak mindig két sor állvány megvilágítására szolgál. A mesterséges világítás, mint már fentebb említtetett, villamos világítás. A villamos lámpák a vezető zsinórral együtt hordozhatók s a raktár bármely részeiben, akármelyik állvány oldalán bekapcsolhatók. A lámpák körtéi védő drótkosárba vannak helyezve. A raktár fűthető, éspedig alacsony nyomású gőzfűtéssel, melynek fűtőtestei mindig a tömör födémeken állanak. Az összes födémburkolat betonra helyezett linóleum, a lépcsők pedig xilolithtal burkoltak. A kovácsolt vasból készített ablakok csak egyszerűek. Az épület külső kiképzése barokk alakzatokból fejlesztett legújabb kori stílusnak felel meg. Az ablak- és ajtónyílások keretei, a párkányok és egyéb díszítések mind szép piros homokkőből faragvák, a falak sima felületei pedig fehérre vakoltattak be. Az épület külső megjelenése, különösen, ha még festői tagozását is figyelembe vesszük, a rendeltetése által előírt célnak teljesen megfelelő. Az épület befogadóképességét illetőleg meg kell említenünk, hogy körülbelül 5600 négyzetméter felületű iratállványt készítettek, ami 2240 köbméter iratállványnak felel meg. 21
