Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez

Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhe% Az iratállványok vasszerkezetűek, kivéve a polcokat, melyek fából valók. Az állványok oszlopai U vasakból állanak, melyeken függőleges irányban egymás felett négyszögletes lyukak vannak. A négyszögletes lyukakban kampók segítségével szögvasak akasztatnak, amelyekre ismét fapolcok helyeztetnek. Az iratállványok kettősek és tengelyei 2,0 méter távolságban vannak egymástól, szélességük pedig 0,70 m, úgyhogy az állványok között 1,50 szélességű út marad. Az iratállványokban egymás felett 5 polc van. Sajátságos, hogy éppen a földszinten lévő okirattárban készítették a szekrényeket fából, ahol tulajdonképpen a legnagyobb tűzbiztonság kívánatos. E berendezési mód némileg azáltal menthető, hogy az okirattár helyisége a többiektől tel­jesen tűzbiztosán van elkülönítve. A fentebb említett, fából készített szekrények közbetett, vékony fafalakkal nyílt rekeszekre vannak szétosztva, melyekbe az okiratok egyszerűen beállíttattak éspedig erős papírborítékba helyezve. Az iratállványok különböző emeleteken különböző színűre vannak befestve, ami a raktár­ban való gyors tájékozódást tetemesen elősegíti. Az egyes emeletek közti közlekedésre a raktárépületben kőlépcsőt és felvonót építettek. A raktár végén, a harmadik emelet magasságában, egy ajtóval elzárható erkély terveztetett, mely az iratok tisztításánál porolásra vagy pedig tűzveszély alkalmával célszerűen felhasználható. A raktár és az igazgatósági épület közti közlekedés csakis a kutatók terme melletti könyv­táron keresztül történhetik. A raktárépület fűtése is alacsony nyomású gőzfűtés, hol a fűtőcsövek a fal hosszában, víz­szintesen helyeztettek el. A raktárak nappali megvilágítása, dacára annak, hogy minden 2-2 állványnak megfelelőleg csak egy-egy ablak készült, kielégítő, mivel hármas osztású nagy ablakok terveztettek, s a raktár szélessége nem nagy. A raktár mesterséges megvilágítása villamos fénnyel történik. A „Hallenbau”, mint az épületcsoport harmadik része, csakis egyik sarkával csadakozik a középen lévő igazgatósági épülethez. Ezen épületrész földszintjén az udvart körülövező nyílt árkádok vannak építve, melyek inkább csak építőművészi jelentőséggel bírnak. Az emeleten két hivatalos helyiség van, melyek közül a nagyobbik ülésteremnek használ­ható; van továbbá még egy pecsétgyűjtemény és egy térképtár, mindegyik külön teremben elhe­lyezve. Mindezen helyiségek bútorzatát fából (pitchpine-ből) készítették. A tékákba szétosztott térképek kellő csoportosítással, farekeszekben vannak elhelyezve. Az épület stílusa a legkorábbi német renaissance, részben még gót stílű alakzatokkal. Csoportosítása, mint már fentebb említettük, igen festői. Tetemesen emeli az épület festői hatását az a körülmény is, hogy az ajtó- és ablaknyílások kereteit, valamint a különféle párkányokat szép, faragott kőből készítették, míg a nagy falfelüle­teket simán vakolták. Ezen épület igen kitűnő példa arra nézve, hogy miképpen lehet egyszerű eszközökkel ha­tásosan és tartósan építeni. Az építési költség a teljes fölszerelési költséggel együtt körülbelül csak 300 000 frank. Hogy az egész épületnek és teljes felszerelésének előállítási költsége ennyire csekély, az részben a raktárhelyiség kis kiterjedésében, részben pedig ama nagy takarékosságban rejlik, mellyel az épületet létesítették. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom