Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Reis% T. Csaba Ezek után előnyként kiemelhetjük az igazgatósági és kezelőségi helyiségek célszerű és ízléses elrendezését, valamint az egész épületnek egységes, művészi megoldását; továbbá az épület főrészeinek minden oldalról való szabad elhelyezését, amely körülmény a helyiségeknek megfelelő, erős megvilágítását teszi lehetővé. Azonban nem mondható teljesen kielégítőnek az okiratoknak szabadon, faállványokon és szekrényekben való raktározása, noha elhelyezésük erős falakkal körülvett, beboltozott és tűzbiztosán elzárt külön helyiségben megfelelő. II. A strassburgi Kaiserliches Bezirks Archiv A levéltári épületet itt teljesen szabadon, parkba helyezve építették. A levéltári raktárépület teljesen el van különítve a hivatalos helyiségeket tartalmazó épülettől, ami tűzbiztonság, világítás és szellőztetés szempontjából nem méltányolható eléggé. A teljesen szabadon álló raktárépület egy körülbelül 6 méter hosszú zárt folyosóval van a szintén teljesen szabadon álló hivatalépülettel összekötve. A telek oly kiterjedésű, hogy a tervbe vett második raktárépület, mely a Staatsarchivnak anyagát fogadná magába, szintén kényelmesen lesz elhelyezhető. Ezen második, leendő raktárépület a közösen felhasználható, mostani hivatalépület másik oldalán helyeztetnék el, szintén folyosóval hozzákapcsolva. A hivatalok befogadására létesített épület egyemeletes, ebben nyertek elhelyezést a szükséges hivatali helyiségeken kívül a kutatók terme, a könyvtár és szolgalakás, mindegyik megfelelő kiterjedésben. A raktárépület hat emeletet foglal magában, mely emeletek a födémszerkezetekkel együtt 2,60 m magosak és csak vasrostélyokkal vannak egymástól elválasztva. Alaprajzi alakja hosszúkás négyszög, mely a két végén, kiugró risalithokkal tagoztatott. Az épület nincs alápincézve; födele vasszerkezetű, ahol minden fa alkatrész elkerülésével még a födélhéjat is hullámos vasbádogból készítették. Az egyes emeletek az épületbe behelyezett két vaslépcsővel vannak összekötve. A hat födém szerkezetét képező I alakú vasgerendák kereszt alaprajzú vasoszlopokkal támasztattak alá, éspedig két-két helyen úgy, hogy a körülbelül 10 méter falköz mellett körülbelül 3,5 m távolságban vannak egymástól. A szóban lévő vasoszlopok valamennyi emeleten egymás fölött úgy vannak elhelyezve, hogy a földszinten lévőknek az összes, föléjük helyezett oszlopokat, illetve az ezek által alátámasztott födémek és állványok súlyát kell hordaniuk. A födémek rostjai lefelé fordított U vasakból vannak összeállítva, amely elrendezésnek egyrészt az az előnye, hogy a rajta való állás és járás nem oly kellemeden, mint a lapos és élére állított rúdvasból készített rostély, másrészt azonban az a hátránya, hogy a vasak nagyobb szélessége miatt kevesebb világosság hatol át a rostélyon. Az iratállványok minden oldalon, a falakra merőleges irányban, egymástól körülbelül 2,0 m távolságban helyeztettek el; ezek pillérei U alakú hengerelt vasgerendákból állanak, melyek alul és felül a födémszerkezethez tartozó I alakú vasgerendákhoz vannak a megfelelő módon hozzáerősítve. Az U alakú vasoszlopok középen, függőleges irányban, körülbelül minden 3 cm távolságban, a polcok megerősítése céljából megfelelő alakú és nagyságú lyukak vannak. Az állványok végén lévő homlokrészeket, valamint a polcokat fadeszkákból csinálták. Az iratok kezelésénél vagy raktározásánál szükséges ideiglenes elhelyezés céljából az állványok hosszában, körülbelül 80 cm magasságban vassíneket alkalmaztak; minden ily, két szemben lévő vassínre kampókkal ellátott deszkák fektethetők, melyek így a vassíneken tovább csúsztathatok. 18
