Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez

Reis% T. Csaba Az előtér egyik oldalán van a házgondnok lakása, a másikon pedig a fent említett három levéltári helyiség (a „Notariatsarchiv”, „Zunftsarchiv” és a „Gerichts- und Kirchenarchiv”), mind a három erősebb falakkal körülvéve és beboltozva. Ugyancsak az előtérrel van kapcsolatban a lépcső, mely a pincébe is és a padlásra is vezet. Az emeleten vannak a tulajdonképpeni igazgatósági és kezelőségi helyiségek, éspedig: a fő- levéltámok szobája, aránylag nagy kiterjedéssel, egyik oldalon tágas, zárt erkéllyel, igen kemény, nehéz, amerikai fenyőből (Pitchpine) készített szép bútorokkal. Aránylag nagy - tizenegy és fél méter hosszú — a „Benützer-Zimmer”, amelyben két hiva­talnok dolgozóhelyén kívül hat kényelmes olvasóhely van kutatók számára. Ennek a helyiségnek a nappali világítása pompás, három darab háromosztású ablakon ke­resztül. Ezzel kapcsolatban van a könyvtár és egy hivatalos helyiség, melyben egyszersmind a „Historisches Grundbuch der Stadt Basel” van faszekrényekben elhelyezve. Mindezen helyiségekben a bútorzat és a falburkolat amerikai szurkos fenyő (Pitchpine) fából van készítve. Valamennyi helyiség vasgerendák közötti téglaboltozattal födetett be, melynek boltozatos jellege a boltmezők mély lehajlása által van jellemezve. Különösen kiemelendő a helyiségek ízléses díszítése és festése, ami aránylag kevés eszköz­zel, de nagy stíl és művészi érzékkel történt. Művészi érzékre vall az is, hogy a főlevéltárnok csinosan berendezett szobájában, a fala­kon, közel a mennyezethez az eddigi főlevéltárnokok arcképei helyeztettek el, egyenlő nagyság­ban, képszékszerűen. A pincében a szokásos pincehelyiségeken kívül még a központi fűtéshez szükséges gőzka­zánok vannak elhelyezve; a központi fűtés alacsony nyomású gőzfűtés. A raktárépület nem áll szabadon, hanem az igazgatósági épülethez van csatolva. Tűz ellen való elszigetelésre azonban egy, az alaptól egészen a födélszék fölé felfalazott erős fal helyeztetett a két, különböző rendeltetésű épületrész közé. Ugyanezen célból a raktárba vezető valamennyi ajtó vasból készíttetett. A raktár belső szélessége 12,30 méter, a hossza pedig körülbelül 20 méter. A raktárépületben négy emeletsor van, melyek közül a legalsó a külső talaj járdamagassá­gával, a harmadik pedig az igazgatósági épület első emeletével van egy magasságban. Itt az emeletsorok mindenütt tömör, vas és betonból készített födémekkel vannak egy­mástól elválasztva. E födémszerkezet tűzbiztonság szempontjából nagyon előnyös lenne, ha mindenütt szigo­rúan volna keresztül vive, ami azonban itt nem történt, mert az ablakoknál, ezeknek kinyithatása miatt, a födémekben meglehetős nagy rések hagyattak. Másrészt hátrányosnak mondható a tömör födémnek minden emeleten való alkalmazása a vasrácsosan készített födémekkel szemben, a világítás szempontjából. Az emeletsorok magassága a két alsó emeleten nagyobb, körülbelül 2,60 m, a két felső emeleten 2,30 m. A legalsó emeletsor most még üres, ide csak akkor helyeztetnek iratállványok, ha a felső emeletek megteltek. A földszint magasságában lévő, vagyis második emeletsor, erős válaszfallal, két részre van osztva. A kisebbik helyiség okiratok elhelyezésére szolgál. A raktárépület egyes emeletei között lévő födémek gerendái vasszerkezetűek, melyek a hosszirányú falakra merőlegesen helyeztettek el. Ezeket a födémgerendákat a hosszirányú fallal párhuzamosan fektetett mestergerendák, a mestergerendákat pedig sorokba állított öntött vasoszlopok támasztják alá. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom