Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez

Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhe£

sen fogadták, a Külügyminisztérium által adott ajánlóleveleket soha nem kellett igénybe vennie, sőt további felvilágosítással is szívesen szolgálnak a levéltárak, szükség esetén a terveket is odaadják.

Pauler Gyula a tapasztalatok alapján — előre bocsátva, hogy minden levéltári épületet az anyag mennyisége, minősége és feladatai alapján kell megalkotni, tehát a szolgai utánzás nem helyes — az új levéltári épület általános feltételeit az alábbiak szerint határozta meg:

1. Az épület izoláltan álljon, olyan területen, amely tűzbiztonsági szempontból távol van más épületektől, és ahol az épületbővítés lehetősége biztosított. Lehetőleg por-, feltétlenül árvízmentes területen legyen (emiatt Pauler a pesti oldalt ki is zárja a lehetséges helyszínek közül), közel a Belügyminisztériumhoz, és a közönség könnyen megközelíthesse.

2. A levéltári raktárak és a hivatalos helyiségek (bennük a fűtő, a szolga és az igazgató lakása) erős tűzfallal legyenek egymástól elválasztva, vagy még jobb, ha teljesen külön állnak, csak folyosókkal vannak összekötve.

3. Az iratok elhelyezésében a magazinrendszert kell alkalmazni, vagyis az összes iratállvány az épületen keresztülmenő vasoszlopokon nyugszik. A raktár vasrostélyokkal szintekre osztott, amelyek 2,25—2,5 m magasak legyenek, hogy a legfelső polcokról is le lehessen venni a csomókat. Az állványok lehetnek vasrostélyból vagy impregnált fából. A folyosókon a világosság és a levegőkeringés biztosított legyen. A raktárak délnek legyenek fordítva.

4. Az állványszerkezetet vízszintesen és függőlegesen fallal válasszák el, tűzmente- sen elzárt helyiségekre osztva a teret. így könnyebb lokalizálni a veszélyt.

5. Minden emeleten vízvezeték és villanyvilágítás legyen, utóbbi azért, hogy éjjeli veszély esetén lehessen világítani.

6. Minden helyiségben központi gőzfűtés legyen, a raktárakban legalább 10 °R15 legyen, hogy ott dolgozni lehessen és az iratok megőrzése biztosított legyen.

7. Az iratok szállítására alkalmas felvonók legyenek.

8. Az épületnek legyen díszterme a már meglevő és bővítendő kiállításra és az ünnepélyes alkalmakra.

Pecz Samu és a levéltáros szakértők tanulmányútja 1905-ben

Pecz Samu (1854—1922) műegyetemi tanár 1899 tavaszától kezdve több mint két évtizeden keresztül tevékenyen részt vett a levéltár épületével kapcsolatos tervezési, majd kivitelezési munkálatokban.16 Az idők változásával különböző — közel tíz — helyszínre tervezett levéltárépület terveit újra és újra elkészítette az azokat bíráló vagy véleményező bizottságok észrevételeinek megfelelően, majd a végül elfogadott tervének megvalósítását is személyesen irányította.

A belügyminiszter 1904 végén egy levéltári építési bizottságot hozott létre, amelynek

1512,5 °C

16 Ez idő alatt az ő tervei alapján készítették el a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia (Fiume), a nagyváradi evangélikus templom, a fasori evangélikus templom és gimnázium (Budapest), a Műegyetem egyes épületeit, köztük a központi könyvtárét is.

11