Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez

Reis% T. Csaba

jus 1-jére fejezték volna be. A világháború kitörése miatt előbb az alkalmas építőmunkások frontra vonulása lassította az építkezést, sőt 1914. szeptember 1-jétől 1915. március 15-ig szünetelt is a munka. Később a munkaerő és az építőanyag drágulása vagy hiánya akadályozta a gyors, határidős befejezést. A levéltár épülete ugyan 1918-ra állt, de a levéltári célokra átadás (a beköltözött más hivatalok és magánszemélyek ki- költöztetése, a szükséges berendezések beszerzése után) csak 1923-ra történt meg, ekkortól működik az épületben az Országos Levéltár. Az épület végső befejezését, különösen a belső díszítőmunkák elkészítését csak az új belügy-, majd kultuszminiszter, gróf Klebelsberg Kuno hatékony politikai és pénzügyi támogatása tette lehetővé, így fejeződött be a levéltári palota elkészítése 1929-re. Bár a II. világháború és az 1956. évi forradalom súlyos károkat okoztak az épületben és az őrzött iratanyagban egyaránt, de az Országos Levéltár ma is működik az ország első, levéltári célokra épült palotájában.

Pauler Gyula tanulmányútja 1899-ben

Miután a pénzügyminiszter engedélyezte a szükséges előkészületi munkálatok megtételét, Széli Kálmán belügyminiszter dr. Pauler Gyulát 1899. április 7-én tanulmányútra küldte Németországba, aki 1899. április 29-én nyújtotta be úti beszámolóját.14

Pauler a jelentése szerint április 10-én először Bécsbe utazott, hogy ott az épülő új levéltár építészeti terveit tanulmányozza. Innen másnap a németországi Boroszlóba (Breslau, ma Wroclaw, Lengyelország) utazott, ahol az 1877-ben épült, régi rendszerű, nem túl értékes királyi levéltárat és a városi könyvtárat nézte meg, itt a legújabb, vasrostélyos állványokból álló magazinrendszer tett rá nagy hatást. Drezdában a szász királyi állami levéltárat (régi épület, régi rendszer, csak tervezték az új épületet) és az új szász hadilevéltárat tekintette meg. Utóbbi a weimari levéltári épület mintájára készült, 1897-ben fejezték be. A minden oldalán szabadon álló épület egy park közepén állt. Április 14-én már a lipcsei egyetemi könyvtár híres, az újat építeni szándékozók által mindig meglátogatott épületét kereste fel, és azt külsőleg szépnek, de nem mindenben célszerűnek találta. Április 16—17-én Weimarban meglátogatta az etalonnak számító levéltárat, amelynek épülete kicsi, csendes, pormentes, kertszerű téren állt, minden oldalról szabadon, a raktározás a magazinrendszer szerint történt, ahol vasrostély állványok és impregnált fapolcok voltak a raktárban. Ezt tekintették a levéltári épületek legtökéletesebb típusának, bár az igazgató sok mindent másképp csinált volna, ha Pauler látogatásakor építkezett volna. O javasolta Paulernek a strassburgi levéltár új épületének megtekintését is, ahol a rendszert továbbfejlesztették. Másnap Pauler Strassburgba utazott, ahol az alsó-elszászi kerületi levéltárat kereste fel, amely 1896-ban épült, két utca sarkán, elszigetelten, parkosított telken, ahol még terjeszkedni lehetett. A levéltár belső rendszere a magazinrendszer, hatemeletes, vasrostély folyosójú, impregnált fapolcokkal. Bajor szokás szerint a levéltári raktárak és a hivatali helyiségek és lakások nem vastag tűzfallal voltak egymástól elválasztva, hanem teljesen külön álltak és csak egy folyosó kötötte össze azokat. Ezt követően további konzultációra visszautazott Bécsbe, onnan pedig hazatért. Pauler jelentésében megjegyezte, hogy mindenhol szíve14 MNL OL K 148. 1922. 14. t.: 938/1899. BM, 726. cs.; MNL OL Y 1. 666/1899. OL. Dőry, 1924. 407.

10