Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez

Reis% T. Csaba

Az Országos Levéltár létrejötte

A Magyar Királyság a 16. század elején politikailag jelentősen meggyengült, a belső konfliktusok és a török birodalom fokozódó nyomása végül megroppantották az államot. Az ország több részre szakadt, amelyekben a következő századokban eltérő politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésnek lehetünk tanúi. A válság az állami szervek működésére is hatással volt, és bár új intézmények is létrejöttek (helytartóság, kamara, haditanács), mások azonban megszűntek. A középkori királyi levéltár a királyi udvar mohácsi csatavesztést követő menekülése során elveszett, a királyi könyvtár kötetei pedig majd a 17. század végén, a felszabadítás során tűnnek végleg el.4

A királyság országos jelentőségű iratait a főurak: a kancellár, a püspökök, a katonai vezetők, majd 1608-tól a nádorok őrizték a magánlevéltárukkal együtt. A 17. század országgyűlésein többször kérték vagy elismerték, hogy a nádor özvegye/rokona adja át vagy átadta az országos jelentőségű iratokat (1613, 1622, 1625, 1645, 1649, 1655). 1681-ben keresni kezdték és meg is találták az ország levéltárát őrző ládát. 1701-ben kezdeményezték az ország levéltárának mint intézménynek a létrehozását, Esterházy Pál nádor ekkor új országház építését javasolta, ahol az iratokat is őriznék. Végül az országgyűlés 1723-ban (XLV. törvénycikk) Pozsonyban, az ország házában állíttatta fel az ország levéltárát, amely azonban ténylegesen csak 1756-ban kezdte meg működését.5 Az Archívum Regni ekkor még nem nyilvános tudományos intézmény, hanem az országos iratok hivatali őrzőhelye volt és az országház épületében működött.

Az 1848—1849. évi forradalom és szabadságharc, majd leverését követően az osztrák neoabszolutizmus idején megkezdődött az ország rendi-feudális viszonyainak felszámolása és a polgári állami berendezkedés kialakítása. A politikai konszolidáció az 1867. évi osztrák—magyar kiegyezéssel megvalósult, az ország fejlődése új dimenziókat kapott. A korábbi feudális intézmények feladatait a polgári államigazgatás vette át, a régi állami iratok a napi ügyintézés színteréről a történelmi múlt emlékei közé kerültek. Az Archívum Regni alapjain, de tulajdonképpen új intézményként 1874-ben jött létre az Országos Levéltár, a mai Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának jogelődje, amely egészen 1922-ig a Belügyminisztérium felügyelete alatt működött.

Kísérletek az önálló levéltári épület építésére

A feudalizmus idején az országos, a megyei és a városi levéltárak nem önálló épületekben működtek, hanem fenntartójuk hivatali helységeiben (országház, megyeház, városház), jellemzően az alagsorban vagy a földszinten. A helyiségeket eredetileg nem levéltári célokra alakították ki, a korabeli szakmai elvárásoknak is alig feleltek meg.

4 A levéltár(ak) történetére lásd: A magfar levéltártörténet kronológiája, 1000—2000. Szerk. DÓKA KLÁRA. Bp., 2000.; Az Országos Levéltár történetére legújabban lásd LAKOS JÁNOS: A Magfar Országos Levéltár története. Bp., 2006.

5 1723. Art. LXV. „Ut universale archívum regni, pro interim in libera, et regia civitate Posoniensi, et in domo dominorum regnicolarum instituatur; ad quod publica regni acta, et diaetalia, et alia politica, et ju- ridica prae manibus quorumcunque habita, sive etiam in capitulis, et conventibus conservata, seu apud privatas familias reperibilia, et publicum regni stamm tangentia, ad summum intra anni Spatium, per ma- nus ordinandi archivi conservatoris reponantur.” Corpus Juris Hungária. Magyar törvénytár. 1657—1740. évi törvénycikkek. Bp., 1900. 606.

6