Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Műhelymunkák - Tóth Ágnes: A német nemzetiségi oktatás újjászervezése Magyarországon
MŰHELYMUNKÁK Tóth Ágnes A NÉMET NEMZETISÉGI OKTATÁS ÚJJÁSZERVEZÉSE MAGYARORSZÁGON 1950-1952 A kitelepítési lehetőségek megszűnése után, az országban maradt mintegy 220—230 ezer német nemzetiségű személy társadalmi integrációjára 1949 októberétől több lépésben — lakhelyelhagyási tilalom feloldása, szabad munkavállalás biztosítása, visszahagyott tulajdon (föld, ház) telekkönyvezése — került sor. A magyarországi német nemzetiségű lakosság áttelepítésével kapcsolatban kiadott valamennyi korlátozó intézkedés hatálytalanításáról a 84/1950. MT. sz. rendelet intézkedett, amely kimondta: „Az áttelepítés hatálya alá eső mindazok a személyek, akik nem telepíttettek át, úgyszintén azok, akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet hatálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak [...], magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenlő jogú polgárai.” Bár az áttelepítéssel kapcsolatban kibocsátott korlátozó intézkedéseket nem lehetett többé alkalmazni, a rendelet megjelenése előtt már végrehajtott hatósági intézkedések hatályukat megtartották, „és ezekből kifolyólag kártérítési vagy egyéb igényt nem lehetett érvényesíteni.”1 A társadalmi integráció egyik fontos területe a kisebbségi közösség önazonosságának megőrzése érdekében kulturális önszerveződésének, anyanyelven történő oktatásának biztosítása. A második világháborút követően Magyarországon már 1945 őszén megkezdődött a nemzetiségi oktatás újjászervezésének szabályozása.2 Az 1945 októberében közzétett rendeletek azonban utalást sem tettek a korábban működő iskolahálózatra, a tanítás tartalmi elemeire, működésének értékelésére.3 A szabályozás 1 Törvények, törvényerejű rendeletek 1950. Bp., 1951. 271-272. — Bár a minisztertanácsi rendelet a teljes állam- polgári jogegyenlőséget deklarálta, a német nemzetiségűek csak 1953-ban kapták vissza szavazati jogukat. A többi nemzetiséghez viszonyítva jó évtizedes késéssel kerülhetett sor kulturális országos szövetségük létrehozására, s az anyanyelven történő oktatás bevezetésére is. 2 Tanulmányunkban az 1945—1950 közötti időszakra vonatkozó szabályozást és annak gyakorlati megvalósítását csak összefoglalóan, témánk szempontjából fontos elemeiben érintjük. Az 1945 és 1950 közötti időszakra vonatkozó szabályozás részletes ismertetését lásd FÖGLEIN, 2006. 57—88. 3 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 10.030/1945. ME számú rendelete a nemzetiséghez tartozó tanulók nemzetiségi oktatása tárgyában. Magyar Közlöny, 1945. 164. sz. Lásd még a fenti rendelet végrehajtását szabályozó vallás- és közoktatásügyi minisztériumi (VKM) 68 800/1945 rendeletet. Magyar Közlöny, 1945. 168. sz. 29
