Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Kilátó - Gerhard Péter: Beszámoló az ICA 2. éves konferenciájáról
Gerhard Péter badon hozzáférhető legyen. Fred van Kan egy ilyen, a köz- és a magánszféra együttműködésével megvalósult projektet mutatott be, a holland tartományok köz- és magánarchívumainak hálózataként működő Gelders Archief égisze alatt megvalósult, a holland divat és design történetével kapcsolatos kollekciókat (designerek, galériák, egyesületek, ügynökségek, divatlapok anyagait) egyesítő alkalmazott művészeti gyűjteményt, a Nemzeti Design Archívumot. Uj-Zélandon egy huszáros vágással úgy döntöttek, hogy a teljes elektronikus köz- igazgatást a magánszektorra bízzák, és felhőbe szervezik ki. Ennek a pilot projektje a Nemzeti Digitális Örökség Archívum állományainak felhőbe helyezése volt. Oliver Gillian beszámolójában e projekt tanulságait ismertette, de összességében a kísérletet pozitív kimenetelűként értékelte. Marcel Watelet az Európai Unió a kreatív ipar és a levéltárak viszonyával kapcsolatos elképzeléseiről beszélt. Ezek az Europeanát állítják középpontba, azzal a céllal, hogy az itt felhalmozott tudásra a kreatív iparban tevékenykedő vállalkozások minél nagyobb mértékben támaszkodjanak. A kulturális szektor támogatásával ugyanis nő a gazdaság is, továbbá új munkahelyek jöhetnek létre. Kitért emellett az új technológiák jelentőségére, ezzel a kulturális intézmények ugyanis könnyebben elérhetik a kultúra fogyasztóit. Az előadások egy része az elektronikus iratok levéltári átadásával, illetve hosszú távú megőrzésével kapcsolatos tapasztalatokról számolt be. A közös az volt bennük, hogy a bemutatott példák mind saját fejlesztések voltak, így eltérő módon próbálták biztosítani az elektronikus iratok átadásának és megőrzésének követelményeit (integritás, hitelesség, kereshetőség, stabilitás, hosszú távú visszaolvashatóság). Alejandro Delgado-Góme% előadásában egy spanyol magáncég, az Odilo fejlesztésében megvalósult, az OAIS követelményeinek ugyan nem, de a fentebb emh'tett követelményeknek megfelelő rendszert mutatott be, amelyet Cartagena városa rendelt meg. Hasonló kísérletről számolt be Alessandro Alfier Emilia-Romagna tartomány digitális betegdokumentációinak megőrzésével kapcsolatban. Az egyik műhely egy hasonló, az akut problémára megoldást nyújtó, de az elektronikus iratok megőrzésének valamennyi követelményének meg nem felelő megoldást mutatott be: a Gironai Egyetem által fejlesztett iArxiu szabad szoftveres eszközzel ugyan lehet csomagokat készíteni, sőt, fájlformátumok átalakítását is támogatja, de a fájlok tartalmát nem teszi kereshetővé. Tamo Kdrberg az Észt Nemzeti Levéltárban használt csomagkészítő eszköz, az Universal Archiving Module által nyújtott lehetőségeket mutatta be az első olyan levéltári átadás példáján keresztül, amely egy civil szervezettől, jelesül a Nyílt Észtország Alapítványtól vett át elektronikus iratokat. A projekt egyik tanulsága itt is az volt, hogy az iratátadónál végzett alapos előkészítés, továbbá az átadás során sok manuális munka szükséges a sikeres csomagkészítés megvalósításához. Az említett projektek a minél elterjedtebb, tartósan megőrizhető fájlformátumokban történő iratátadásokat preferálták. A Microsoft azonban más megoldásban gondolkodik. A cég képviseletében Natasa Milic-Frayling az elavult fájlformátumok hosszú távú használatához az eredeti szoftverkörnyezet fenntartását javasolta, amely virtuális gépeken működhet. így például valamennyi Windows-verzió egy-egy önálló virtualizált környezetben fut, és az elavult fájlformátumok azokban megnyithatók maradnak. Az eddigi Windows-verziókra ez a módszer már működik is. A probléma ezzel 50
