Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Kilátó - Gerhard Péter: Beszámoló az ICA 2. éves konferenciájáról

KILÁTÓ

Gerhard Péter

BESZÁMOLÓ AZ ICA 2. ÉVES KONFERENCIÁJÁRÓL

GIRONA, 2014. OKTÓBER 13-16.

2014. október 13. és 16. között rendezte meg a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa (International Counál on Archives — ICA) második éves konferenciáját az éppen a katalán függetlenségi „népszavazás” lázában égő, a Pireneusok lábánál fekvő Gironában. A rendezvényen Budapest Főváros Levéltára jóvoltából vehettem részt. Ugyan az ICA nagy múltra visszatekintő szervezet, 1948 óta a nemzetközi levéltárügy meghatározó intézménye, de éves konferenciákat korábban nem rendezett, a 2013-as brüsszeli után ez volt a második effajta rendezvény. Egyúttal ez az összejövetel adott alkalmat a 9. Európai Levéltári Konferencia (amelyet négyévente tartanak meg) és a 13. Kép és Kutatás Szeminárium (

Image and Research Seminar) megrendezésére is. Ez utóbbi, a fényképek és az audiovizuális dokumentumok megőrzésével és közzétételével kapcsolatos problémákat taglaló találkozóra Girona Város Önkormányzata és a Katalán Levéltárosok Egyesülete szervezésében kétévente kerül sor. A három egymásra szervezett rendezvény még kiegészült egy sor projektmegbeszéléssel is. A programsorozat által generált érdeklődést jelzi, hogy a valamennyi kontinensről, több mint 90 országból érkezett résztvevők létszáma végül meghaladta a 900 főt.1

A konferencia a szervezők szándéka szerint a levéltárak és a kultúripar/kreatív ipar (Cultural/ Creative Industries) kapcsolatára fókuszált.1 2 Valóban, a legtöbb előadás valamilyen mértékben e tematika keretein belül mozgott. Nem maradhattak ki azonban a programból a levéltári szakma előtt álló legfontosabb kihívás, az elektronikus iratok hosszú távú megőrzésének nehézségeiről szóló beszámolók sem, mivel a konferencia egyik dedikált célja éppen annak a diskurzusnak a fejlesztése volt, amely hozzájárulhat a digitális tartalmak nagyobb hozzáférhetőségéhez a kultúripar/kreatív ipar termelői és fogyasztói számára.

1 A legtöbb előadás szövege időközben felkerült a konferencia honlapjára: http: / / www.girona.cat/web / ica2014/eng/index.php

2 A kultúripar és a kreatív ipar azonossága, illetve meghatározása is vitatott. A Theodor Adorno és Max Horkheimer által megalkotott kultúripar fogalmát ma már sokféleképpen értelmezik. Egyrészt kérdéses, hogy csak kereskedelmi cél esetében beszélhetünk-e kultúriparról, másrészt az is vitatott, hogy minden kulturális tevékenységet ide lehet-e sorolni, vág}' csak azokat, amelyek valamilyen kreatív tevékenység eredményei. A kreatív ipar esetében pedig az vitatható, hogy ez bővebb fogalom-e, mint a kultúripar, például a reklám, a divatbemutató vagy az építészet csak ide tartozhat-e.

47