Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Forrás és érték - Keresztes Csaba: Az 1945 utáni művelődési jellegű fondok kutatásának lehetőségei az MNL Országos Levéltárában

A% 1945 utáni művelődési jellegű fondok kutatásának lehetőségei... kék használatával már sokkal könnyebben el tudnak igazodni, az esetek többségében azonban itt is javasolt a korabeli iktató- és mutatókönyvek használata. Az eddig leírtakat összefoglalva elmondható, hogy mindenfajta keresés alapja az ideig­lenes vagy véglegesnek szánt raktári jegyzék, az iktatott iratanyagok számkereteinek vagy a tételeinek feltüntetésével. Az esetek jelentős részében szakmailag továbbra is indokolt az ilyen típusú, komplexív jegyzékek készítése. E középszintű segédletek a ki­sebb témák megismerését kevéssé segítik, a speciális témák kutatásának hagyományo­san időigényes formája megmarad. Részletesebb, minden irat tartalmát mutató jegy­zékkel csak kivételes esetben rendelkezünk.5 A kutatás feltételei és alapelvei A levéltári kutatás feltételeit, a betekintést az iratokba, a röviden csak levéltári tör­vénynek nevezett 1995. évi XLVI. törvény hatályos rendelkezései foglalják keretbe.6 Az MNL OL kutatási szabályzata ehhez igazodik, és a kutatás technikai feltételeit is tartalmazza. A művelődési ágazat iratanyagát az MNL OL Hess András téri részlegén őrizzük. Az itteni kutatószolgálatra érkező leendő kutatókat, adatkérőket szóban tájékoztatjuk kutatásuk fentebbi jogszabályok által biztosított lehetőségeiről, feltételeiről. Természe­tesen igyekszünk minden, a témájuk alapján potenciálisan szóba jöhető iratanyagot fel­sorolni számukra. Ez utóbbi a legfontosabb egy kutató számára, de gyakran csalatkoznak abban, hogy gyors és egyszerűen rátalálnak a keresett iratokra. Többnyire ugyanis az előző fe­jezetben már ismertetett segédletek elsődleges használatát ajánljuk: a korabeli segéd­könyvekét, illetve az utólag készített raktári jegyzékekét. A segédkönyvek (vagyis job­bára a mutatókönyvek) nem állnak azonnal rendelkezésre, azokat is előzetesen, kérőlap kitöltésével szükséges kikérni. A segédkönyvek használata is igényel valamiféle hozzá­értést, vagy legalábbis érdeklődést a használatuk megismerése iránt. A levéltárosok által készített raktári jegyzékek a kutatóteremben azonnal átnézhe­tek. (Belőlük folyamatosan mind több kerül ki — a világhálón elérhető — elektronikus nyilvántartó rendszerünkbe.) A jegyzékek használatának nehézsége, hogy az esetek na­gyobbik részében a korabeli irattári rendet veszik alapul, és köveük meglehetősen se­matikus módon, ezért számos esetleges jellegű kutatáshoz kevésbé alkalmasak. Emiatt a levéltárosi segítség továbbra is elengedheteden. Az Országos Levéltár őrizetében lévő, 1945 utáni művelődési jellegű fondok összterjedelme eléri a 3000 iratfolyómétert. A nagyszámú és gyakran nagy mennyiségű fondok iratanyaga nem mindig tekinthető át könnyen. Számos iratanyag a korabeli se­5 Példa egy kivételre: Ortutay Gyula VKM miniszter (1947—1950) iratanyaga, amelyhez darabszintű jegy­zék készült, és amely kutatótermünkben elektronikus formában is kereshető. (Egy szintén „iratszinten” használható segédlet: oktatást és művelődést irányító minisztériumok veytotestiiletetnek napirendi jegyzékei I. — Kollégiumi értekezletek 1949—1983. Összeállította: KERESZTES CSABA. A Magyar Országos Levéltár segédle­tei 27. Bp., 2009. 212 p.) A fondok és állagok nagyobb részének selejtezetlensége miatt darabszintű jegy­zékek nagyobb számú elkészülte egyelőre nem várható. 6 A 10/2002 NEKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüg­gő szakmai követelményeket tartalmazza, és ezért a benne foglaltak közvedenül hatnak a kutatások ered­ményességére, sőt a kutatás lehetőségeit is meghatározzák. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom