Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. szám - Levéltártörténet - Pusztainé Pásti Judit - Szabó Attila: Szovjet-magyar vegyes vállalatok iratainak rendezési tapasztalatai
Szovjet-magyar vegyes vállalatok iratainak rendezési tapasztalatai Bauxitipari vállalatok rendezése, Vegyes vállalattá alakulás A berlini (potsdami) háromhatalmi egyezmény alapján a magyarországi német vagyon terhektől mentesen került szovjet tulajdonba. 1945 augusztusában a két ország közötti gazdasági együttműködésről megkötött egyezmény után az iparágban három közös vállalat jött létre. A hazai bauxitipar kialakulásában bábáskodó, Közép- Kelet- Európában jelen lévő, de világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket felmutató Alumíniumérc-, Bánja és Ipar Rt. (leányvállalatai a Victoria Vegyészeti Művek Rt. és a Tapolcai Bánja Rt. [Halimba]), valamint Gánton, Is^kaszentgyörgyön, Óborokon lévő bányaüzemei és kutatóegysége (Bauxitkutató Expedíció) lettek a magyar—szovjet bauxit- alumínium társaságok egyik vállalata. A két világháború között alapított Magyar Bauxit- bánja Rt. Nyirád, Alsóperepuszta és Nagyharsány községek határaiban fekvő bányái, Ajkán lévő timföldgyára és alumíniumkohója, valamint Székesfehérváron működő könnyűfémműje (öntödével, henger-és présművel) alakult át vegyes vállalattá. Végül az Alumíniumérc-, Bánya és Ipar Rt. által 1941-ben Almásfüzitőn, Dunavölgyi Timfóld-Ipar Rt. néven, 1946-ban felépült timföldgyára lett a harmadik közös vállalat. Mind a három társaság egymástól függetlenül, önálló gazdasági egységként tevékenykedett. Az Alumíniumérc-, Bánya és Ipar Rt. Magyar—Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. és a Magyar Bauxitbánya Rt. Magyar—Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. fúziójával 1950. január 1-jén létrejött az ágazat nagyvállalata a AIASZOBAL Magyar—Szovjet Bauxit—Alumínium Rt.12 A harmadik vegyes vállalat, a Dunavölgyi Timföldipar Magyar—Szovjet Bauxit- Alumínium Rt. kimaradt a fúzióból. Önállóságát megőrizte oly módon, hogy az Alumíniumérc-, Bánya és Ipar Rt.-ből kivonták a Dunavölgyi Timföldipar 35 milliós részvényeit, és a részvényeket a két fél 50-50%-os arányban felosztotta. A timföldgyár 1952 májusában csatlakozott a MASZOBAL szervezetéhez Hasonlóan a többi vegyes vállalathoz a részvénytársaság testületéiben (igazgatóság, felügyelő bizottság) és vállalatvezetésében is formális paritásos alapon, szovjet vezérigazgatóval és magyar helyettesével látta el feladatát. Működésének tárgyaként bau- xit felkutatását, feltárását, timföld és alumínium előállítását, alumínium feldolgozását és a termékek értékesítését jelölték meg. A fent vázolt célok megvalósítása geológiai kutatómunkával, bauxit-előfordulások felkutatásával, földterületek, ércbányák hasznosításával, szállító eszközök működtetésével és lakóépületek biztosításával történt. A közös vállalat kivételes státuszát bauxitkutatásban való előjogosultsága, továbbá adó-és illetékmentessége biztosította. Különösen nagy hangsúlyt fektettek a népgazdaságban egyre nagyobb mértékben mutatkozó bauxithiány pótlására. A bauxitbányászat fejlesztése érdekében 1951-ben újabb bányaüzemek feltárására (Halimba-cseresi, Iszkaszent- györgyön a bitói) került sor. 1952—1953-ban a Halimba-szőci, határvölgyi, cseresi részeket nyitották meg. 12 A 27/1950. (I. 21.) MT sz. rendelettel 1950. január 1-jén 120 000 000 forint alaptőkével megalakult társaság 12 db, egyenként 10 000 000 forint névértékű részvényt jegyzett. A részvénytársaságok alaptőkéjét 1938. évi pengőben határozták meg. Alakuló ülését 1950. február 1-jén tartotta. (MNL OL XXIX-F-35. 1.1. 1. d.) 75
