Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Hírek - Levéltári Nap a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában (Bojtos Gábor )
Hírek 91 A levéltári közművelődés szerepe, helye és jelentősége folyamatosan változik, amit dinam ikus folyamatként lehet érte lmezni, ami egyszerre következik a feladatok jellegéből és a tá rsadalmi kihívásokból. A közművelődés révén a levéltárosi munka átalakul, de a digitális világ minden kihívása e llenére a levéltári munka hagyományos formái megmaradnak, és ebben a vonatkozá s b an a közművelődés az eszköz szerepét tölti be. Ennek a módszertani alapjait viszont al a posan ki kell dolgozni. Reméljük, hogy az alapok megteremtődtek, a közös gondolkodás és mu nka 2014ben elkezdődött… Garadnai Zoltán *** LEVÉLTÁRI NAP A MA GYAR NEMZETI LEVÉ L TÁR JÁSZNAGYKUNSZOLNOK MEGYEI L E VÉLTÁRÁBAN 2014. szeptember 17én került sor Szolnokon a Magyar Nemzeti Levéltár JászNagykunSzolnok Megyei Levéltárának elmaradhatatlan rendezvényére, a 17. Levéltári Napra. A Megyeháza dísztermé ben Kállai Mária , a JászNagykunSzolnok Megyei Kormányhivatalt vezető ko r mánymegbízott, majd Kovács Sándor, a JászNagykunSzolnok Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a megyeháza dísztermét zsúfolásig megtöltő közönséget és a konfere nciát, illetve méltatt ák a levéltárosok és történészek munkáját. Ezt követően Fülöp Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei főigazgatóhelyettese, a JászNagykunSzolnok Megyei Levéltár korábbi igazgatója beszélt a m e gyei levéltárak helyzetéről, szerepéről, és kiemelte, hogy a hasonló tudományos konferenciák ünnepnapként szerepelnek a levéltárosok, hel ytörténészek, illetve az érdekl ő dők naptáraiban. Az előadások a 100 éve kitört Nagy Háború és a magyarországi holokauszt témaköreit do l gozták fel. Csönge Attila , a JászNagykunSzo lnok Megyei Levéltár új igazgatója, a konferencia l evezető elnöke elsőként. Sebők Balázs t, a Jászberényi Főiskola docensét, aki az I. világháb orú és a Jászság témáját járta körül. Az előadó bemutatta a Jászságból hadba hívott/hadba vonult honvédek hosszú é s elkeseredett harcait, másfelől felvillantotta a hátország, a Jás zság – és kiemelten Jászberény – hétköznapi életét a háborús időkben. Bevezetőjében röv iden szólt a világháború szemben álló feleiről, az erőviszonyokról, győzelmi esélyekről, a háború kirob banásának okairól. Arra kereste a választ, miért is kellett harcolni a magyar és a jász katonáknak messze idegen földön? Korabeli fényképek, levelek és leírások alapján mutatta be a Jászságból tobo r zott alakulatok életét, háborús „kalandjait” a szerb, az o rosz, az olasz és a román fronton, elemezte a hátország fokozódó erőfeszítéseit, nélkül ö zését, az összeomláshoz vezető utat.
