Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Hírek - Levéltári Nap a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában (Bojtos Gábor )
Hírek 92 A következő előadó Nagy Szabolcs , a Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosa , a Székely Hadosztály és Kratochvil Károly életpályájána k elismert kutatója volt, aki a cs. és kir. sz é- kelyudvarhelyi 82. gyalogezred tagjainak tevékenységéről szólt. A 82. gyalogezred főereje ÉszakItáliában fogságba esett. Ők a hadifogolytáborból csak hosszas huzavona után té rhettek otthonaikba. Ám volt a 82eseknek két, kiképzés alatt álló csapatrésze – a menet, i lletve a pótzászlóalj – , amit a háború befejeződése miatt már nem vetettek be. A Tiro l ban, illetve az erdélyi Szászvárosban állomásozó alakulatok korabeli története rendkívül jól i llusztrálja azoka t a nehézségeket, amelyeket az ország területi integritását fenyegető erő k kel szembeszállni kívánó honvédeknek le kellett győzniük ahhoz, hogy hazájuk fegyveres v é- delmét egyáltalán megkísérelhessék. Az előadásban a Tirolból a forradalmi Ausztrián és Magyar országon keresztül, sokszor fegyveres atrocitások árán hazatérő, és Szászvárosból az ellenséges románok területein keresztül Székelyföldre tartó két zászlóalj történetét, a Székely Hadosztályhoz történő csatlak o zásukat vázolta fel. Bojtos Gábor főlevéltáro s előadása következett a világháború menekültje i ről, JászNagykunSzolnok vámegyének a menekültek fogadásában betöltött kiemelkedő szerepéről. 1914től ugyanis a hadba vonulók családtagjainak segélyezése, a sebesült katonák ellátása, a népkonyhák felállítá sa, később a hadikölcsönkötvények jegyzése mellett a hátországra h á- rult a hadműveletek következtében menekülni kényszerülő lakosság ideiglenes befogadása is. Így már 1914ben mintegy 2500 menekülőt helyeztek el JászNagykunSzolnok várm egye területén. A f elvidékigalíciai menekülteket internáltak követték, majd az 1916. augus ztus végén bekövetkező román támadás következtében tízezrek voltak kénytelenek egyik percről a másikra elhagyni erdélyi otthonaikat. A szolnoki vasútállomáson szinte azonnal megkezdte működését a „Vármegyei Menekültügyi Kirendeltség”, amelynek vezetésével kechkeméthi dr. Pethes László t, vá r megyei aljegyzőt bízták meg. Az előadó bemutatta Pethes rendkívüli tevékenységét, és az országban egyedülálló elosztó, irányító, ellenőrző- és gyű jtőállomássá fejlesztett kirendeltség mindennapi munkájába is betekintést engedett. Szólt a menekülők létszámáról, elhelyezésükről, ellátásukról, életkörülményeikről. A székelyu dvarhelyi múzeum jóvo l tából a hallgatóság érdekes kordokumentumokat, pl. az udva rhelyi főjegyzőhöz, Paál Árpádhoz kötődő tárgyi emlékeket és iratokat is megismerhetett. 1917 őszén egy pár hónapra csángó menekülteket is befogadott a város és a megye. Az 1918ban bekövetkező újabb román támadás ismét tömegeket mozdított ki lakhelyeikről . A m enekültáradat azonban ekkor egyszerűen átugrotta Szolnokot, így a Kire n deltség mindössze 42 menekülővel foglalkozott 1919 tavaszáig. A rövid szünet után Csősz László történészlevéltáros a holokauszt helytörténeti v onatkozásairól szólt. A téma ismert kutatója előadásában egyéni és családi történeteken k eresztül, a mikrotörténelem módszereivel idézte fel Szolnok város történetének egyik le gtragikusabb epizódját. Hetven évvel ezelőtt a magyar állam közel félmillió polgárát szolgá ltatta ki az o r szágot meg szálló náciknak. 1944 áprilisa és júliusa között a vidéken élő zsidó lakosságot a magyar közigazgatás aktív közreműködésével gettókba zárták, majd többs é- güket az auschwitzi megsemmisítő táborba deportálták. Szolnok nyolcszáz polgárát gyi lkolták meg a holok auszt során. Csősz László levéltári iratokra és személyes dokument umokra (naplókra, visszaemlékezésekre, fotó k ra) támaszkodva mutatta be a tragédia stációit és szereplőit: a lelkesen vagy kényszerből közreműködő végrehajtókat, az áldozatok rea kcióit, a pas szív vagy nyerészkedő szemtanúkat és azon a keveseket, akik a zsidóellenes ko rszenvedéllyel szembeszállva igyekeztek életeket menteni. Számvéber Norbert őrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa az I. v i lágháború magyar katonai vesztes églistáját tartalmazó adatbázist mutatta be. A 2012ben
