Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 1. szám - A levéltárak és az üzleti szféra együttműködése, finanszírozási módszerek, bevételtermelő megoldások, digitalizálás és on-line szolgáltatások - BOROSS ISTVÁN – VAJK ÁDÁM: Adatbázisok, digitális közzététel és on-line szolgáltatások
A levéltárak és az üzleti szféra együttműködése… 75 pedagógusok, az is egyből látható, hogy melyik korosztálynak ajánlják az adott programot. (A szolgáltatás egyébként ingyenes.) A csoportoknak, osztályoknak online is van lehetős é- gük bejelentkezni a foglalkozásokra. Nagyon izgalmas kezdeményezésnek tűnik a „0. év” (Aargang 0) címet viselő online oktatófelület. Hét 1900ban született nagyon különböző sorsú gyermek sorsán keresztül vezeti el a gyerekeket a levéltári források megismeréséig, végigkövetve életüket 25 éves korukig. Egyéni érdeklődéshez feldolgozá sra alkalmas tém aköröket kínálnak egy másik aloldalon diákok számára. A témákat az ajánlott források rés zletes listájával, leírásával látták el, ez a rész inkább a felsőoktatásban tanulóknak szól. Az elearning aloldal két fő témát tartalmaz, az egyik a le véltári kutatás módszertana, hogyan kezdjünk hozzá, és hogyan haladjunk lépésről lépésre, a végén pedig tesztek kitöltésével mérheti le az érdeklődő, hogy mennyit sajátított el a levéltári kutatási ismeretekből. A m á- sik elearning tananyag segítségével a g ót betűs kézírás olvasását lehet megismerni. A levéltári anyagban való keresés, kutatás alapvető feltétele a teljes iratanyag átfogó leírásának, nyilvántartásának megléte. Ezt a feladatkört a Dán Állami Levéltárban a Daisy 50 névre hallgató nyilvántartási re ndszer látja el, amely tartalmazza az összes szervezeti egységben őrzött levéltári egységeket. A rendszer t saját fejlesztésben MySQL Server alapú adatbázis ra építették . 2000ben indult az első verzió, ekkor még belső nyilvántartásként. Az interneten 2004 ó ta érhető el, majd 2007től alkalmassá tették a rendszert a kutatni kívánt iratok online úton való megrendelésére. Mintegy 10 000 irat képző szerepel a rendszerben. Az iratanyag 90%át már leír t á k , így a rendszer mintegy 370 000 polcfolyóméter iratról nyújt információkat. Érdemes itt egy kicsit megállni, és a levéltári anyag rendszeréről, magyar fogalmak szerint a fondjegyzékszerkesztés alapelveiről szólni néhány szót. A dán rendszer jóval egyszerűbb a magyarnál, alapvetően három szintből áll. A provenienci a elvéből kiindulva a legfelső szinten az iratképző áll, voltaképpen ez a fond szintje. A fondképző (record creator = arkivkaber, provenance) a nyilvántartási rendszerben kap egy egyedi azonosítót (arkivnummer, proveniensnummer), azonban nem sorolják fondc soportba, fondfőcsoportba az így létrehozott fondokat. Ahogy Anders SodePedersen elmondta, ezt nem tartják szükségesnek, sőt az elektronikus nyilvántartásban keveredést is okozhatna több azonosító használata, a fondképzőhöz rendelt egyedi azonosító egyért elműen megkülönbözteti a fondot. Az iratképzők fondjai alatt több sorozat (series = arkivserie) is előfordulhat, ez a második szint. Végül minden sorozat fizikai egységekből (physical unit = fysiske enheder), azaz raktári egységekből áll. A legalsó szinten a raktári egységek tartalma kerül leírásra a Daisyben , ez n émi leg hasonl ít a mi raktári jegyzékeink h e z . A rendszerre egyszerűsége mellett az jellemző, hogy a legalsó szinten nem különíti el élesen egymástól a fizikai egységeket és a levéltári egységeket. Sőt azt mondhatjuk, hogy az iratok kialakított fizikai rendje alapvetően egybeesik a legkisebb levéltári egységekkel. A Daisyben leírt iratok egy részének digitalizált képe is elérhető a levéltár honlapján az Arkivalieronline rendszerében. A Dán Állami L evéltár digitalizálási stratégiájának alapjait az 1960as évektől elinduló mikrofilmezés tette le. Dániában is a mormonok anyakönyvi mikrofilmezési programjával indult a mikrofilmezés gyakorlata, majd a dánok 50 Daisy – Dansk Arkivalie Infor mations System (Dán Levéltári Információs Rendszer). A szó jelentése: százszorszép.
