Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság
Völgyesi Zoltán 44 mében a pénzintézetek nem voltak kötelesek kifizetni a náluk elhelyezett kétszáz k orona értékét meghaladó betéteket. A moratór iumot többször meghosszabbították, s csak 1915. júli us 31ével szűnt meg. A pénzszűke csak rövid ide ig tartott, mert a ha dsereg vásárlásai nagy keresletet támas z tottak. Az állami beavatkozás a pénzügyek és a hitelügy területén egyre nagyobb méreteket öltött, ugyanakkor a magánhitelélet mind jobban összeszűk ült. A háború óriási állami kiadásokkal járt, amit a Monarchia köl tségvet é se képtelen volt fedezni hagyományos bevételi forrásokból. A kormány nem az adókat növelte, hanem hitelek felvételéhez folyamodott, a háború utáni jóvátételekre apellálva. A pénzinté zeti kölcsönök és az Osztrák – Magyar Bank hitelei, az 5%os pén ztárjegy, s főként az 5%os törlesztéses kölcsönkötvény formájában kibocsátott had ikölcsönök jelentették a legfontosabb pótlólagos forrásokat. 28 Az Osztrák – Magyar Bank alapszab á lyát megváltoztatva a jegybank autonómiáját és a pénzteremtés korábbi törvényes k o r látait (pl. a minimum 2/5ös nemesércfedezet előírását) megszüntették, ily módon – más hadviselő országokhoz hasonlóan – viszonylag zökkenőmentesen s ikerült biztos í tani a háború pénzügyi finanszírozását, s az igazi gondot nem ez, hanem a had i anyagellátá s és a közellátás megszervezés okozta. Amikor világossá vált, hogy hosszú háborúra kell számítani, a jegybankkal 1915 júliusában kötött megállapodás szerint az osztrák és a magyar kormány gyakorlatilag belátása szerint vehetett fel kölcsönöket a banktól, elvileg a két ország közti kvóta b etartásával, azaz a közös kiadásokhoz való ho z zájárulás arányában (1906tól az osztrákmagyar kvóta aránya: 63,6: 36,4). A háború második felében azonban az osztrák ko rmány jócskán túllépte az előírt kvótát: az egész háború folyamán Ausztria 25 059 mi llió korona adósságot halmozott fel a jegybankkal szemben, ezzel szemben Magyaro rszág „csak” 9909 millió koronát. 29 1916tól ke zdve az állami bevételeket új adóneme kkel egész ítették ki Magyarországon is (jövedelem- és hadinyereségadó), amiket a vid é- ki csendőrség és a városi rendőrség segítségével hajtották be. A pénzügyi források el ő- teremtésében azonban az adóknak volt kisebb szerepe, sokkal fontosabb szerepet já tszottak a fo rgalomba hozott fedezetlen hadikö l csönkötvények. 30 1914 novemberében volt az első jegyzés, majd ezzel együtt 1918 júniusáig nyolcszor került sor hadikölcsönkötvények kibocsátására, átlagosan félévente, összesen több mint 18,5 milliárd korona értékben. Had ikölcsönkötvényt jegyezni szinte kötelező volt, ami rendkívüli mérté kben lecsökkentette a lakossági megtakarításokat, a háború utánra ígért visszafizetése kből pedig semmi sem lett, ami súlyos veszteséget okozott a társadalomnak. A forg alomban lévő pénzmen nyiség a háború alatt sokszorosára nőtt: a címletek összértéke 1913 végén 2494 millió korona volt, ez 1918 végére közel 13szorosára, 31 483 millió koronára nőtt. Eközben a jegybank érc készlete 1,4 milliárd koronáról 1918. október 31re 342,7 millió koroná ra apadt. A fedezetlen pén z nyomás súlyos árát a háború után kellett megfizetni. A pénzügyekbe való állami beavatkozás hosszú távú hatásai miatt mé r földkőnek számít a Pénzintézeti Központ 1916. évi megalapítása, amit erős parlamenti ellenállás kísért. Erede ti feladata az volt, hogy a hitelintézetek számára pénzügyi tart alékot képezzen, s egyúttal szakmai ellenőrzéssel segítse a pénzügyi szektor reformját. 28 T OMKA , 2000. 77. 29 P OPOVICS , 1926. II. táblázat 30 P OGÁNY , 1993. 354 – 355.
