Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság
Az első világh áború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság 45 Tevékenysége csak az önként belépő szervezetekre terjedt ki (ez alakuláskor 1261 ta gintézetet jelentett) , revíziót pedig csak a tőle hitelt felvevő intézményeknél végezh etett. 31 A Központ a háború után is folytatta a tevékenységét, s jogkörét fokozatosan bővítve, pénzügyi téren a kormányzati ellenőrzés legfontosabb intézményévé vált . A nagyban k ok bekapcsolódt ak a háború alatt az állami hiteligények kielégítésébe, illetve ipari és kereskedelmi érdekeltségeik bővítésébe. Ingatlanüzleteiket bővítették, birtok okat béreltek, mezőgazdasági vállalkozásokat indítottak, s áruüzletük fejlesztésével igy ekeztek a had i szál lításokban közvetlenül is bekapcsolódni, s részt vettek a hadsereg és a lakosság ellátását biztosító központok (pl. burgonyaközpont, pamutközpont, bőrkö zpont) t e vékenységében is. 32 A Magyar Általános Hitelbank vezetésével, fővárosi bankok és gabonakereskedő cégek részvételével jött létre a Gabonarekviráló Központ , amit k é- sőbb a Haditermény Rt . váltott fel. 33 A háború második felében a társadalmi feszülts é- gek fokozódása erős nagytőke- és bankellenes hangulat kialak u lásához vezetett. 34 A hátország gazdasági hely zete Az ország lakossága a háborús intézkedésekből egyre többet érzékelt. Először csak annyit, hogy a férfiak frontra mentek, s ahogy egyre többen bevonultak, úgy egyre több teher szakadt az otthoniakra. A falvakban, miután a családfő bevonult vagy e lesett , jobb esetben megsebesült, a munkák döntő része a nőkre, az öregekre és a gyermekekre hárult, ami tömeges elszegényedéshez vezetett. Nyomorúságos körülm é- nyek közé kerültek a hadiárvák, a hadiözvegyek és a hadirokkantak, akiknek a száma egyre csak nőtt. Az ellátatlan özvegyek és árvák nagy száma súlyos problémát jelentett. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a többg yerekes anyák. 1918 őszére egy öt fős munkáscsalád élelmezési költsége a háború kitöréséhez képest már öt és félszeresére nőtt. A bevonultak után járó segélyek összegét ugyan fokozatosan emelte e kormány, de ez a megélhetéshez egy idő után már volt elég. A sok sebesült alaposan megterhe l te az egészségügyi hálózatot . A Nagy Háború alatt terjedt el a nők foglalkoztatása, ekkor alkalmaztak először töm egesen nőket sebesült katonák ápolására. 1917ben ötvenezer, 1918ban már szá zezer nő dolgozott a hadseregben ápolóként, illetve irodai vagy konyhai munkát vége zve. 35 A háború gyökeres változást hozott az otthon maradt nők helyzetében is: igen nagy számban vették át a férfiak helyét, addig férfiasnak tartott munkák at is elvégezve. Számos nő rákény szerült , hogy a háború alatt k enyérkereső állást vállaljon. N emcsak 31 T OMKA , 2000. 80. 32 A három legnagyobb betétállományú bank a háború alatt: a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár volt, együttes betétállom á nyuk az 1913. évi egy milliárd koronáról 1916ra három milliá rd koronára nőtt. 33 1915 februárjában a gabonarekvirálás végrehajtására gabona kereskedők bevonásával több bank – me gállapodva a Földművelésügyi Minisztériummal – konzorciumot hozott létre. A konzorcium végrehajtó b izottságának Klein Gyula, a Magyar Általán os Hitelbank igazgatója volt az elnöke. (MNL OL Z 41. 490. cs., 3361 okmánytári szám. – A gabonarekvirálásra alakult konzorcium végrehajtó bizottságának jegyz ő- könyvei.) 34 T OMKA , 2000. 85. 35 MNL OL K 255 – 1918 – 5 – 4258. – A honvédelmi miniszter rendelete a kis egítő női munkaerő alkalm azásáról és d í jazásáról.
