Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - REISZ T. CSABA: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig)
Reisz T. Csaba 8 levéltárra változott. A ’ 60as évektől kezdődően so r ra alakultak a felsőoktatási és egyéb szaklevéltárak, az 1995. évi levéltári törvény pedig a nyilvános magánlevéltárak kateg ó- riájával építette be a rendszerbe az elsősorban felekezeti levéltárakat. Ez a struktúra egészen 2012ig állt fenn, ekkor a meg yei levéltárak a MOLba olvadtak (szeptember 30.), amely átalakult Magyar Nemzeti Levéltárrá (október 1.). Jogi szabályozás A 20. század második világégése Magyarország számára is jelentős veszteséget ok ozott, emberéletben, gazdasági eszközökben, kulturális értékekben egyaránt. A zilált v iszonyok rende zéséhez – a levéltárügy terén is – már 1945 tavaszától hozzáláttak, ke zdetben az iratpusztulás megakadályozása volt a cél (rendeletek a magánjavak, elhagyott javak védelméről, begyűjtéséről, közgyűjteménybe szállításáról). E tevékenység keret é- ben sok csalá di levéltár került be a levélt á rakba is. 1947 nyarán jelent meg az új korszak első levéltári törvénye. 6 Jelentőségét elsős é- gén kívül az is adja, hogy ezt követően a rendszerváltásig (1990) már nem születik a joghierarchia csúcsán újabb szabályozás, és joga lkotást csak alacsonyabb szinteken, á ltalában kormányzati vagy alárendelt végrehajtó szervek végeznek. A törvény biztos í- totta a magánszemély számára az 50 évnél régebbi iratokban a kut a tást a köziratokban, ha a nyi l vánosságra hozatal nem sértett közérdeket . Az újabb keletű iratok esetében a Nemzetgyűlés vagy az illetékes miniszter engedélye volt szükséges. Egyes iratokban nem engedélyezték a kutatást (számvevőszék, bíróságok, ügyészségek, bűnügyi nyi lvántartás). A MOLban a tudományos kutatás díjtalan volt, más célból végzett kutatás esetén díjat kellett fizetni. A vármegyei levéltárakban való kutatást a törvényhatóság e lső tisztviselője engedélyezte, végső fokon a belügy- és a vallás- és közoktatásügyi m iniszter döntött. A természetes és jogi személyek magá niratait tartalmazó közérdekű magánlevéltár tulajdonosa az 50 évnél régebbi iratok kutatását esetenként eng e délyezni volt k ö teles. Az 1948at követő politikai változások (a k ommunista párt egypárti uralma) után a levéltárügy is új szabályozást kapott 1950ben. 7 A törvényerejű rendelet a törvénnyel azonos szinten állt, csak nem a formálissá vált törvényh o zás, hanem a hatalom testületi csúcsszerve (Elnöki Tanács) alkotta azt meg. Az új jogszabály szerint „a történeti fe jlődés írott emlékeit” fokozottan kell v édeni és a kutatás számára hozzáférh e tővé tenni. Megszüntették a kisebb, megyei városi és községi levéltárakat, anyagukat a közlevélt á- rakba szállították. A közlevéltárakban lehetett kutatni, a tudományos kutatás díjtalan volt, a kutatás minősítésénél adódó vitás esetekben az újonnan megszervezett LOK döntött. A levéltárba adott köziratok egyes részeit az illetékes miniszter zárt anyaggá minősíthette. A jogbiztonságot súlyosan veszélyeztette, hogy ez a jogszabály büntet ő- jogi szabályokat is tartalmazott az ir atanyagban okozott károk (megsemmisítés, kü lföldre vitel stb.) esetére. 6 1947. évi XXI. törvény. 7 1950:29. tvr.
