Levéltári Szemle, 64. (2014)

Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - REISZ T. CSABA: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig)

Kutatási szabadság és annak korlátai a magyaror

szági levéltárakban 9 A törvényerejű rendelet végrehajtására további részletszabályokat állapított meg az ill

etékes (vallás- és közoktatásügyi) miniszter. A levéltárakban található köziratok közül a

felsza

badulás (1945) előtt keletkezettekben a magánszemély a levéltárvezető enged

é-

lyével kutathatott és másolatot kérhetett. A zárt anyagokban tilos, egyéb anyagban sz

abad volt a kutatás.

8 Az 1950es évek az éberség jegyében teltek, amikor az ellenség állandó je

lenlététől

tartottak, pontosabban állandóan tartottak az ellenség jelenlététől. Jellemző a kül- és

belföldi kutatók, a politikai megbízhatóság alapján adott kutatási jogosultságok eltér

é-

se, valamint az újkori iratanyag m

i

nél teljesebb elzárása a kutatás el

ől. 1951 nyarán a LOK arra utasította a megyei levéltár

a

kat, hogy a külföldről érkező

magánérdeklődésre csak azután válaszoljanak, miután az érdeklődő hazájabéli tud

ományos intézmény a kérés teljesítését támogatta.

9 1952 októberében a LOK elrendelte, hogy

az igazoló bizottsági iratokba az érd

ekelt sem nézhet bele, csak a határozatot nézheti meg és másolhatja; más személy se

mmit nem láthat az iratokból (de hatóságok szabadon betekinthetnek és másolha

t

nak).

10 1953ban a LOK újabb rendelete szerint az Ors

zággyű

lés, az Elnöki Tanács, a

M

inisztertanács, a minisztériumok, az Országos Tervhivatal, az MTA felhatalmazott

megbízottai, a Magyar Dolgozók Pártja központi szervei, az Álla

m

védelmi Hatóság, a

rendőrség és a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazolt tagjai bármel

y iratban kuta

thattak, kivéve, ha az saját személyükre vonatkozott. Más köziratképzők saját és jo

gelődeik irataiban ügyviteli céllal szabadon, mások irataiban a LOK engedélyével kuta

thattak. Minden egyéb közérdekű kutatás a LOK engedélyével történhetett, a magáné

rdekű kutatás tilos volt. Az iratokból a levéltárosok „az éberség fenntartásával” adha

ttak felvilágosítást.

11 Ugyane

b

ben az évben arról is rendelet született, hogy az 1945 után

keletkezett választási névjegyzékekből

a levéltárak

csak a hatóságoknak é

s a Népfron

tnak adhatnak másolatot vagy ad

a

tot.

12 A kutatás szabadsága feletti felügyelet tovább erősödött 1954ben: ekkor szab

á-

lyozták a levéltári dolgozók j

o

gosultságait: nem volt szükségük kutatási engedélyre, ha

tudományos munkához gyűjtöttek anyagot,

vagy társadalmi munkában, felkérésre, l

evéltáron belüli célokhoz (pl. faliújság) végeztek díjtalanul kutatást. Azt azonban helyt

elenítette a szabályozás, ha adatot szolgáltatnak vagy cikket írnak pl. a helyi lapba a l

evéltári anyagból.

13 8 1610

–

26/1950 (08.08) VKM rendelet a levéltárakról szóló 1950:29. tvr. végrehajtásáról. (1950. 08. 08.)

Ezt kiegészítette a

z 1610

–

44/1950 VKM rendelet (1950. 09. 24.) 9 1610

–

K99

–

1/1951 LOK – Külföldről érkező magán érdeklődések megválaszolása (1951. 06. 25.) 10 864

–

143/1952 LOK – A levéltárban elhelyezett igazolóbizottsági ir

a

tokba való betekintés és az azokból

kiállítandó másolatok ügyének sz

a

bályozása (1952. 1

0. 11.) 11 86401

–

9

–

4/1953 LOK – Az 1945. évben és azután keletkezett ir

a

tanyagban való kutatás (1953. 02. 07.) 12 86401

–

9

–

8/1953 LOK – Adatszolgáltatás az állami levéltárak őrizetében álló felszabadulás utáni n

é

vjegyzékekből (1953. 04. 03.) 13 13

–

00

–

8/19

54 LOK – A levéltári dolgozók kutatási engedélye (1954. 02. 09.)