Levéltári Szemle, 64. (2014)

Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - REISZ T. CSABA: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig)

Kutatási szabadság és annak korlátai a magyaror

szági levéltárakban 7 Ágazati irányítás Magyarországon a levéltárügy

1922ig a belügyi tárcához tartozott, ekkor a tárcát váltó

miniszter, gr. Klebelsberg Kuno addigi belügy, akkortól vallás- és közoktatás

ügy

i m

inisz

ter magával vitte ezt a szakterületet is. A levéltárügy ez időtől fogva

– egy igen r

ö-

vid időszakot leszámítva − mindig a kulturáért felelős minisztériumhoz tartozik.

3 (1951ig: Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium; 1951

–

1956: Népművelési Miniszt

é-

rium; 19

57

–

1974: Művelődésügyi Minisztér

i

um; 1974

–

1980: Kulturális Minisztérium;

1980

–

1990: Művelődési Minisztérium; 1990

–

1998: Művelődési és Közoktatási Minis

ztérium; 1998

–

2006: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 2006

–

2010: Oktatási

és Kulturális Minisztér

ium; 2010

–

2012: Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, 2012

–

: Emberi Erőforrások Minisztériuma). A levéltárügy országos irányítását először a levéltárak országos főfelügyelője v

é-

gezte (1949

–

1950). Feladata az volt, hogy az országban kallódó levéltári anyagot a t

ovábbi kallódástól és a pusztulástól megóvja, illetve hogy előkészítse az új levéltári tö

rvényerejű rendeletet

, és ezzel kapcsolatban megszervezze a Levéltárak Országos Kö

zpontját (LOK). A LOK 1950

–

1957 között irányította a levéltárügyet, igen fontos,

kö

zponti, a szakmai kérdéseket számos utasítással, körlevéllel, tájékoztatóval szabály

ozó, koordináló intézményként működött. Jelentőségét mutatja, hogy az 1957től a

szakminisztérium Levéltári Osztályaként (MM LO) működő jogutódját is sokszor és

sokáig LOKként e

m

legették, amely a minisztérium 1968. évi átszervezésekor Levéltári

Igazgatóság (LIG) néven folytatta szakmai irányító munkáját 1976ig. 1977től ismét a

kulturális tárca Levéltári Osztályaként (pl. KM LO) tevékenykedett a központi szakmai

irányítás, napjainkra azonban szervezetileg a közgyűjtemények közé tagolódva önáll

ó-

sága megszűnt, az itt dolgozó szakapparátus létszáma drasztikusan lecsökkent, tudá

sdeficitje pedig kimagasló. Az 1947ben kiadott első levéltári törvény szerint kö

z

levéltárak voltak a Magyar Országos Levéltár (MOL), az alárendeltségében működő állami kerületi levéltárak, t

ovábbá a Honvéd Levéltár és Múzeum. Létező levéltárak voltak a káptalanok és ko

nventek által őrzött hiteleshelyi országos levéltárak, a vármegyei, törvényhatósági j

ogú

városi és községi levéltárak, a múzeumokban, közkönyvtárakban őrzött levéltárak, a

f

e

lekezeti levéltárak, továbbá a fenti kategóriákba nem tartozó közérdekű magánlevé

ltárak.

4 A politikai egyszínűség létrejöttét követően az intézményrendszerben is a kö

zpontosítás és az egyszerűsítés hozott változást.

5 A közlevéltárak köre nem változott, a

megyei, városi és községi levéltárak, a hiteleshelyi országos levéltárak megszűntek,

anyagukat az állami kerületi levéltárak vették át. Nemzeti érdekű levéltárak lettek az egyházi levéltárak és a korábban közérdekűnek nevezett magánlevéltárak. Az össz

evont megyei és városi közlevéltárak elnevezése 1953ban „állami”ra változott és

mindegyik sorszámot kapott. 1968. január 1jétől a levéltári szervezetet (is) decentral

izál

ták, a területi levéltárak a megyei tanácsok fenntartásába kerültek, és nevük megyei 3 A szervezetre lásd A Magyar állam szervei (adatbázis). http://193.224.149.3:8080/mol/masz 4 1947. évi XXI. törvény a levéltárügy rendezéséről. (1947. 07. 29.) 5 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 29. számú t

örvényerejű rendelete a levéltárakról.

(1950:29. tvr.)