Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - REISZ T. CSABA: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig)
Reisz T. Csaba 6 az anyag rendezetlen és átnézése csak szálasan (lapról lapra) történhet; a levéltár nyitva tartása nem kutatóbarát, elsősorban az akadémiai (tudományos kutatói és felsőoktatási) szektor számára elérhető, este és hétv é gén zárva tart; a kutatótermi kapacitás (ülőhelyek, mikrofilmolvasók, számítógépek) nem el egendő; eredeti helyett rosszabb minőségű másolatok kutath a tók; elégtelen másolatkészítési lehetőség (magas költségek, saját eszközök ti l tása); az iratanyaghoz hozzáférés jogi korlátozása (az irat k e letkezésének időpontja vagy minősített tartalma szerint, továbbá kutatók esetében az életkor, az állampolgá rság, az érintettség, a tudományos minőség, a politikai me gbízhatóság szerinti elt é- rő jogosul t ságok). A felsorolt problémák egyenként is önálló tanulmányt érdemelnének, azok kezelése, elhárítása, megoldása a levéltári vezetők és az alkalmazottak nagy energiát igénylő munkáját követeli meg. Jelen dolgozat az utols ó (amely valójában a legalapvetőbb) kutatási korlátozási kört mutatja be történeti ségében és hatályos állapotában Magyarországon, 1945től napjai n kig. A kérdés fontosságát az adja, hogy a hagyományosan történetiközigazgatási képzettséggel rendelkező levél tári dolgozóktól olyan körültekintő, na pra kész jogi ismeretet követel meg, amelyet tanulmányaik során nem szereznek meg, és amelynek pótlására szervezett keretek között csak nagyon ritkán – ha éppen soha nem – kerül sor. Ez a helyzet viszont a kutatókkal kapcsolatba kerülő levéltári munk a társak számára olyan napi stresszt okoz, amely munkájuk minőségi végzését is befolyásolja: könnyű belátni, hogy senki nem szeretne hibázni, jogosulatlan személynek vagy tiltott anyagot kiadni, és sokszor inkább visszatartj ák az iratokat, semmint valami reparálh atatlan h i bát kövessenek el. Sokszor maga a felelősség, hogy a jogi korlátokat pontosan betartsák, bénítólag hathat a munkatársakra. Persze olyan tapasztalatunk is van, hogy a jog nem ismeretében, sőt, annak negligálá sával történik a kutatók kiszolgálása – ez p edig esetenként elementáris veszélyeket hordoz magában, amint arra az anyakönyvek kutathatóságával kapcsolatosan majd kitérek. 2 Az összefoglalás jobb megértéséhez szükségesnek látszott a gyakran változó eln evezés ű minisztériumi, továbbá az országos irányítást végző szerv, valamint a levéltári szervezet rövid ismertetése. A jogi szabályozás kronologikus rendben mutatja be a normaalkotás dinamizmusát, elaprózódását majd összefoglaló jellegű (tartósabbnak b izonyuló) szabályozását. Az összegzés nem foglalkozik a tervezetekkel és a koncepc iókkal, mert a kiadott és ható normák bemutatására törekszik csak. Egyes kiemelt t é- mák önálló szabály o zási története zárja a dolgozatot. 2 A tanulmányban hivatkozott egyes jogszabályok, források elérhetők a Magyar Le véltári Portál „Levéltári Korpusz” szolgáltatásában (http://www.archivportal.arcanum.hu/korpusz). A dokumentumok egyértelmű azonosításához az iktatószámot, a címet (tárgyat) és a keletkezés időpontját adom meg, ennek alapján a korpuszban könnyen fellelhet ők a – magyar nyelvű – dokumentumok.
