Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete V. Tudományos nyári táboráról. 2013. július 10?12. (Kádár Zsófia–Décsey Sándor)
Hírek 88 ügyben a világi hatóság. Egyházi és világi hatalom célja azonban közös volt: az erkölcsi „normák” betartása és betartatása az alattvalókkal. Berzsenyi Anett a Sommsich család Somogy megyei címereiről beszélt az 1716. évi címereslevéltől egészen a 19 ‒ 20. századi kastélyhomlokzati és sírkőábrázolásokig. A ref er á tum bevezetésében megismertette a hallgatósággal a Somssich családot , amely Somogy vármegye 18 – 19. századi történetének egyik legmeghatározóbb szereplője volt. Nagy kite rjedésű birtokállománnyal és számos fényűző kastéllyal rendelkeztek, mára azonban ennek csak a töredéke maradt fenn. Építészeti emlékeken látható címereik két településen, a cs aládi birtokközpont Somogysárdon és a 19. század közepe táján kiemelkedő KaposújlakSzarkaváron maradtak fenn. Ezeken a településeken összesen 14 címeres emlék található, túlnyomórészt a 19. századból, de akadnak később keletkezettek i s. A címerek elemzése megmutatja, hogy a családo n belül milyen pajzsok, külső díszítő elemek voltak használa tban, valamint , hogy ez mennyiben alkalmazkodik vagy tér el a korabeli divattól. A két tel epülés címereinek összehasonlításakor derült fény először arra, hogy a család két ágának, Somssich Miklósnak és Pongrácnak, valamint leszármazottaiknak a címerhasználata k orántsem volt olyan egységes, min t az a korábbi kutatások állították . A fennmaradt emlékek alapján jól látható, hogy a két somogyi ág az 1820a s éveket követően – az eddigi gyako rlattól eltérően – két címerváltozatot használt, kialakulásukra a család korabeli története alapján több magyarázat is szolgálhat. A nap utolsó előadásában nemcsak az országot, de még a kontinenst is „elhagyta” a konferen cia. Világi Dávid referátumában Andrew Jackson amerikai elnök (1829 – 1837) i ndiánpolitikáját vázolta elsősorban a cseroki indiánok példáján. A gyarmatosítók és az ősl akosok találkozása vagy konfrontációja a kezdetektől fogva többféle választ kínált a népi rt ástól a békés egymás mellett élésig. Az égető kérdésre elsőként Thomas Jefferson elnök (1801 – 1809) próbált központi szabályozással választ adni. Mivel az indiánok nem vették át a hódítók technikai eszközeit, csak a késztermékeket, könnyen eladósodtak, ami a gyarm atosítóknak kedvezett. Ezen Jefferson sem kívánt változtatni, ő is a törzseket eladósító k ereskedelmi központok kiépítését szorgalmazta, de azokkal az indián törzsekkel toleránsabb volt, akik a technikai vívmányok átvételére nyitottabbak voltak. And rew Jackson elnök is az áttelepítéseket pártolta, a civilizációs elmélet ugyanis megbukott, ráadásul a cseroki ind iánok földjén aranyat is találtak. Az 1830ban megalkotott indiánáttelepítési törvény „örök időkre” a nyugati területekre telepítette át a tö rzseket, de ezt a cserokik egy része elutasíto tta, ami 1838ban az állam erőszakos beavatkozásához, a kitelepítéshez vezetett. Az áttel epítés után azonban kiderült, hogy a fehér telepesek fokozatosan az új területekről is kisz orítják az őslakosokat, ami vé gül a törzs lassú pusztulását eredményezte. A csütörtök délutáni szekciót Szende László (MNM) vezette. Négyesi Barbara – saját l evéltári referenciájából választva anyagot – a kevéssé ismert Bakteriológiai Intézet 1892 ‒ 1933 közötti történetéről számolt be. Kutatása alapja a Szent István Egyetem ÁOTK Könyvtár, Levéltár és Múzeum levéltári anyagának 71. fondja, a M. királyi Bakter iológiai Intézet anyaga volt. Az Intézet iratanyaga jó állapotban megmaradt magyar nyelvű levelezés, összesen 6,14 ifm. terjedelemb en. Ezt az irategyüttest még nem kutatták korá bban, publikációk is csak részben születtek a működéséről. Az előadás az Intézet 1892 – 1914 közötti időszakát mutatta be: ismertette a működését és feladatait, irattípusait, level ező partnereit, és a különböző j árványos állatbetegségeket is, amelyekkel kapcsolatba került az intézmény.
