Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete V. Tudományos nyári táboráról. 2013. július 10?12. (Kádár Zsófia–Décsey Sándor)
Hírek 84 tási rendszerek helyett egységes, megbízhatóbb i nfrastruktúra és keresőfelület állna a kut atók és a levéltárosok rendelkezésére. Az infrastruktúra további előnye, hogy új belépő i ntézmények, pl. városi levéltárak felé is nyitott lesz. Az Elevéltár projekt folytatásában p edig a megyei levéltárak számára informatikai fejlesztésekre nyílhat új lehetőség a tervezett levéltári technológiai központok létrehozásával; levéltári anyag feldolgozására szolgáló új szerverek beszerzésével, illetve a levéltárosok továbbképzésével. A projekt két lépésben tűnik megvaló síthatónak: elsőként a megyei és városi levéltárakban infrastrukturális fejles ztésekre van szükség, hogy azután a közös adatszolgáltatás infrastruktúrája is k i épülhessen. Kenyeres István főigazgató (BFL) a levéltárosokkal szembeni új „elvárásokról” beszél t, amelyek a bennünket körülvevő információs társadalom, az új (informatikai) eszközök haszn á lata, az új államigazgatási szemlélet kialakulása és az új társadalmi attitűdök nyomán álltak elő. A társadalom elvárásai a levéltárakkal szemben egyre magasabbak: széles körű t á jéko z tatási igény, azonnali információhoz jutás, a laikus tömegek kiszolgálása, részvétel a formális és nonformális képzésekben, illetve az információ , mint „árucikk” levéltári has znosítása. Az átalakulás tőlünk nyugata bbra már évek óta meg figyelhető útja a szolgáltató á l lammal együtt szolgáltató levéltárak kialakítása, amelynek része az elevéltári rendszer k ialakítása is. A levéltárosoktól ezért új attitűdöt fog a társadalom elvárni, ami szükségessé teszi, hogy az egyetemi képzésben is elk ülönüljön a „record (and information) manager” és a hagyományos levéltáros képzés. Az új igényekre egyelőre nem reflektál a mesterképzési tanterv, Kenyeres István ennek a megváltoztatása mellett érvelt. A hagyományos, régi ir atokra specializálódott levéltá rosképzés mellett olyan szakirány(ok) létrehozását sürgette, amelyek megfelelő felkészültséget biztosítanak a fiataloknak a hagyományos segédtud ományok mellett a közigazgatási és jogi ismeretek, az eiratok és modern informatikai es zközök és az iratképzők kel való kapcsolattartás terén is. Sipos András főosztályvezető (BFL) az Elevéltár projektben alkalmazott nemzetközi szabványokról tartott előadást, amelyeket a projekt egyes munkafolyamatai szerint mut atott be. Elsőként a PAIMAS szabványt ismertette, ame ly az eiratok átvételét a levéltár és az iratképző kapcsolatfelvételétől egészen az eiratátvételig követi. Kitért – a ma már a l evéltárosok képzésében is szereplő – OAIS szabványra is, amely a digitális iratok hosszú t á- vú megőrzésére ajánl megoldást. Ebb en a rendszerben az egyes „információs csomagok” mint alapegységek biztosítják az eiratok hosszú távú megőrzésének, hitelességének, érte lmezhetőségének, integritásának és használhatóságának fenntartásához szükséges inform á- ciók együttes kezelését. Mivel az elevéltárak kulcsa a szabványos iratátvétel, a formátumot és az átvett információs csomagot (BOKSZ) is szabványosítani kell. Utóbbin belül egy „fejléc” és egy tartalom rész különül el, amelyek külön tárolják a létrehozásra vonatkozó (ki és mikor hozta lé tre, mikor vette át a levéltár) és az adminisztratív (technikai, jogi) ad atokat, valamint az irat tényleges tartalmát. Végül az eiratkezelő rendszerek követelményeit rögzítő európai szabványról, a MoReq 2010ről beszélt. Ennek ismerete azért is fontos, me rt az ELevéltár Projektben olyan eiratok átvételére is felkészültek, amelyek a MoReq 2010 által tanúsítottak, de emellett más iktatóprogramokkal vagy iktatási típusú iratokkal kezelt, esetleg nem iratszintű struktúrába rendezett anyagok átvételére is fel kellett készü lniük. A konferencia második napjának délelőttjén SarusiKiss Béla főosztályvezető (BFL) volt az első előadó, aki az új Levéltári Nyilvántartási Rendszerről (LNyR) beszélt. Az Elevéltár ezen funciója a Scope Archive nevű, svájci fejlesztésű szoftverrel valósul meg, amelyet eddig főleg német nyelvterületen, mintegy 6070 helyen vezették be, és Románia is ennek a használatba vételére készül. Egy kötött, nem könnyen módosítható informatikai