Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - Levéltár és történettudomány Magyarországon és a Kárpát-medencében, 1918–2013. Beszámoló az MTA BTK Tudománytörténeti és Európa-történeti Témacsoportjának II. műhelykonferenciájáról. 2014. január 30. (Guth Réka–Péterffy Gergely)
Hírek 74 dött az egyházi levéltárak szakmai és fizikai körülményeiben is. Napjainkban ko moly és példamutató fejlesztések zajlanak az egyházi levéltárakban, különösen az iratok digitalizál á- sa és nyilvánossá tétele terén. Példaként említette a Kalocsai Főegyházmegye Levéltárának Communioprojektjét, a Magyar Evangélikus Digitális Tárnak könyvtá ri és levéltári any ag a it, valamint a Magyar Zsidó Levéltár deportáltakat gondozó országos bizottság jegyz ő- könyveinek közzétételét. Az előadó ezután az egyetemi levéltárak helyzetét mutatta be. NyugatEurópában nagy hagyományokkal rendelkeznek az egyetemek, a múltjukra büszke intézmények ezért fontosnak tartották, és tartják ma is az egyetemi iratanyagok megőrzését. Néhány orszá gban törvény is kötelezi a felsőoktatási intézményeket levéltár fenntartására. Nálunk ezen a téren is jelentős megkésettség tapaszta lható, csak 1958ban nyílt meg az első egyetemi l evéltár. A nagyszombati és a pesti egyetem iratainak döntő többsége sajnos a lángok mart alékává lett 1 956ban, amikor belövés érte az OL épületét. Komolyabb fejlődés az 1980as években történt, amikor 18 fel sőoktatási intézményben kezdték el az iratok rendezését. 2004ben 12 egyetemi levéltár m űködött az országban, jelenleg hét egyetem még nem re ndelkezik levéltárral, bár iratrendezés má r ott is történt. Hivatalosan tíz ezer ifm . alkotja a magyar felsőoktatási intézmények levéltári anyagá t, összességében 1315 ezer iratfolyóm é- ter re tehető iratmennyiséget kezelnek, amikhez egyre több helyen elkészültek már a közé pszintű nyo m tatott segédletek. A délutáni szekcióban először Ujváry Gábor , az Országos Széché nyi Kön yvtár mb. f ő- igazgatóhelyettese tartotta meg előadását Levéltárügy a kultúrpolitikában 1920 – 1945 cí m mel. A Horthykorszak tudomány- és kultúrpolitikájának rövid áttekintését és a jogszabályi há ttér ismertetését egyegy fontosabb csomópont bemutatása követt e. A Magyary Zoltán sze rkesztésében 1927ben megjelent „ Magyar tudománypolitika alapvetése ” című munkában Szekfű Gyula kategorizálta a levéltá rakat és iratgyűjteményeket. Az OLt érintő kedvező vá ltozásokban szerepe volt Csánki Dezső és Klebelsberg Kuno ba ráti viszonyának is , valamint az 1926ban kötött ba deni egyezménynek, ami szentesítette a magyar levéltári delegáció mu nkáját Bécsben (jól lehet a háború vége óta folyamatosan kutattak állami megbízással magyar levéltárosok és történészek a Staatsarchivban) . Klebelsberg vallás- és közoktatásügyi m inisztersége idején Magyary Zoltán, Jánossy Dénes és Horváth Barna felelt a közgyű j temények szakszerű fejlesztéséért. A korszak levéltárainak szempontjából utolsó jelentős mozzanat az 1940 – 19 41es országos felmérés volt, lesújtó megállapításokat téve a magyar le véltári hálózatról, az OL kivételével. Ennek tanulságai köszöntek vissza az utópisztikus 1947es levéltári törvényben. Katona Csaba , az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa L evéltárügy 195 0 – 1989 címmel ismertette a magyar le véltárak helyzetét a szocialista korszak idején . A levéltárak központosítása után 1957ig a Levéltárak Országos Központja felelt a szakmai irányításért, később a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya. A levélt á- ra k zászlóshajójának élére Ember Győzőt nevezték ki Jánossy Dénes helyett, aki 1950 – 1978 között meghatározó alakja lett a magyar levéltárügynek. Következetes szigorral és vasf egyelemmel hajtatta végre munkatársaival a levéltári iratok rendezését és a segédle tek elk é- szítését, ennek köszönhető, hogy napjainkban is jól használható munkák születtek. Ember Győző mellett meg kell említeni Borsa Iván, Fára József és Vörös Károly nevét is, akik jele ntős részben járultak hozzá az ötvenes évek szakmai nehézségeinek lek üzdéséhez és a levé ltárügy átalakításához. Ennek az áldozatos munkának is köszönhető, hogy 1955ben tagja lettünk a Nemzetközi Levéltári Tanácsnak. Bár 1956ban ismét rengeteg irat sem misült meg, a forradalom hozadékaként értékelhető , hogy számos jelentős történészt a politika