Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - Levéltár és történettudomány Magyarországon és a Kárpát-medencében, 1918–2013. Beszámoló az MTA BTK Tudománytörténeti és Európa-történeti Témacsoportjának II. műhelykonferenciájáról. 2014. január 30. (Guth Réka–Péterffy Gergely)
Hírek 75 elől a levéltárakba száműzték, vagy oda menekültek, mint Kosáry Domokos vagy Degré Alajos esetében. Ugyanakkor a politikai életből is kerültek át levéltárba szakemberek, például B alogh István a SzabolcsSzatmár megyei múzeum, majd a l evéltár élére. Fontos feladattal bővült a levéltárak hatásköre, az iratképző szervek felügyeletét is el kellett látniuk. A tudományos élet lassan éledt újjá, csak 1954ben jelenhetett meg újból a Levéltári Közlemények . 1951től jelent meg a Levéltári Hírad ó (1961től Levéltári Sze m le ), amely elsősorban a levéltárosok szakmai folyóirata lett. A levéltáros szakma közvetlen fórumát j e lentő Magyar Levéltárosok és Könyvtárosok Egyesülete 1947ben megszűnt, az önálló Magyar Levéltárosok Egyesülete megalakulására 1986ig kellett várni. Mikó Zsuzsanna , a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója Levéltárak a rendszerváltás id ején címmel vázolta fel a magyar levéltárügy 1990 és 2012 közötti történetét. A korszakra a szakmai elvándorlás nyomta rá bélyegét, sok levéltáros t udományos intézményekbe, jo bban fizető iratőrző cégekhez vagy éppen a politikai életbe távozott. A levéltáros szakma több javaslatot is letett a kormányzat asztalára, miután az 1990es években folyamatosan jelentkezett egy központi felügyelet iránti igény. A rendszerváltás után hirtelen megnőtt a múlt iránti érdeklődés, egyre több kutató és civil kereste fel a levéltárakat, illetve a kárpó tlási folyamat hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni. A pártállami iratok kérdése azóta is viták homlokterében áll. A kutatási feltételeket először az 1989 novemberi minisztertanácsi rendelet, majd az 1995ös levéltári törvény szabályozta. Rengeteg irat került be 1989 után a levéltárakba, a pártszervek iratai mellett a cső dtörvény értelmében a megszűnt vállalatok dokumen tumait is át kellett venni. Ennél a pontnál meg kell vizsgálni, hogy kinek a feladata ezen iratok eljuttatása a levéltárakba, ille tve meddig terjed a levéltár felelőssége – tette fel a kérdést a főigazgató asszony. A digitalizáció terjedésével a levéltár é s a kutató is új probléma elé került, mi legyen az elek tronikus dokumentumokkal, i lletve hogyan kezeljék azokat? Ezekre a kérdésekre a mai n apig nem született megnyugtató válasz, ahogy arra sem, hogy mi legyen a rendszerváltás utáni pártok iratanyagaival. Gyarmati György , az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatójának Az ÁBTL helye a magyar levéltárügyben című előadását Cseh Gergő Bendegúz , az ÁBTL főos ztályvezetőhelyettese olvasta fel. Meglátása szerint a rendszerváltás egyik levéltári probl é- mája a pártiratok kérdése. 1997ben hozták létre a Történeti Hivatalt, ami 2003ban Á llambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára néven a hazai levéltárügy részévé vált, ugy anakkor egyfajta kakukkfióka szerepbe került gyűjtőköre és funkciói miatt. A levéltár gyű jtőkörét az 1944 – 1990 közötti titkosszolgálatok és politikai rendőrség iratai képezik, egy előre a teljes iratmennyiség harmada kerülhetett csak be az ÁBTLbe, így rengeteg fehér folt maradt. A 20. század irattermelése megnehezíti ugyan a lev éltárak munkáját, ugyanakkor reményt is ad arra, hogy más jellegű iratok révén is fel lehet számolni a vakfoltokat. A Tö rténeti Levéltár legfontosabb feladata a személyes és a kollektív információs kárpótlás bi ztosítása. 1997től mintegy 30 ezer állampolgá ri megkeresés történt, a keresett személyek harmadára talált csak iratot a levéltár. A teljes iratanyag – 60 millió oldal – feldolgozása é rdekében nélkülözhetetlenné vált a digitális adatbázis kiépítése, ennek köszönhetően jele nleg már egy millió személyrő l található információ. Az irathagyaték töredékessége mellett a kutatási lehetőségek jogi szabályozása is korlátozza a – elsősorban az állampolgári, nem pedig a tudományos – kutatást. A kollektív információs kárpótlás nehézségét részben a levéltár alacsony létszáma, részben az „ügynökvadászati” iparág kíváncsisága nehezíti. Az ÁBTL teljes személyi áll ománya nem éri el a száz főt , – összesen 30 levéltáros és belső munkatárs kutat és pu b likál –
