Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - Levéltár és történettudomány Magyarországon és a Kárpát-medencében, 1918–2013. Beszámoló az MTA BTK Tudománytörténeti és Európa-történeti Témacsoportjának II. műhelykonferenciájáról. 2014. január 30. (Guth Réka–Péterffy Gergely)
Hírek 73 vítése, röviden a tanrendi struktúra korszerűsítése. A rendszerváltás utáni évek a folyam atos oktatási reformokról szóltak. Előadása végén az egyetem levéltáros képzéssel kapcsolatos fejlesztési terveit isme rtette az igazgató, valamint a szak t örténettudományban betöltött szerepének illusztrálására felsorolt néhány egykori levéltár szakos hallgatót, akik akadémikusok lettek, mint Kubinyi András, Szabad György, Varga János, Várkonyi Ágnes és Zsoldos Attila . Erdész Ádám , a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára igazgatója A megyei és városi levéltárak szerepe a helytörténetírásban címmel tartotta meg előadását, amelyben a mikor és hogyan alakult ki a helytörténet kutatás kérdésre válaszolt. A megyei közigazgatás 1949 előtt nem várta el a t örténészi teljesítményt megyei levéltárosaitól, a közigazgatási szerepük volt elsődleges. Emiatt csak elvétve születtek helytörténeti munkák, Kanyar József Somogy megyében, Lengyel Alfréd Győr megyében és Komoróczy György HajdúBiharban a szabályost erősít ő kivételek közé tartoztak. A helytörténeti kutatások eredményei az 1960as évektől kezdtek tömegesen megjelenni. A helytörténeti kutatások támogatásában jelentős szerepe volt a szakmai indíttatás mellett a helyi politika identitáskereső igényének. Ennek a felf okozott érdeklődésnek köszönhetően az 1970 – 80as években a levéltárak és a múzeumok jelentős anyagi támogatásban részesültek, nem elhanyagolandó tény, hogy a helytörténeti kutatások révén erősödött a közintézmények társadalmi beágyazottsága. Különösen a Ha jdúBihar, Fejér és Somogy megyei levéltárak aktivitása szembeszökő az önálló kötetek t erén. A kutatási és publikációs lehetőségeket jelentősen befolyásolta a tanácsi szervek és a megyei közművelődési intézmények közötti együttműködés, a személyes kap csolatok. Nem csak tanácsi szerveket lehet megemlíteni, különböző vállalatok is szívesen szponz orálták vállalatuk és a környék történetére irányuló kutatásokat. Erdész Ádám az 1990es éveket jelölte meg, mint a helytörténeti kutatások aranyk orának. 1997b en összesen 222 helytörténeti kötet jelent az NKA támogatásának köszönh etően. A történész szakma által korábban lenézett helytörténetírás az 1970es évek végén nyerte el méltó helyét a historiográfiában. Ebben nagy szerepe volt Vörös Károly 1979es, a fővá ros legnagyobb adófizetőit feltáró munkájának, valamint a Hajnal István kör társad alomtörténeti munkásságának, így a helytörténet összeért az „első vonalbeli” tö r ténetírással. Az előadó röviden a következőkben határozta meg a megyei levéltárak és levéltáro sok f eladatát: az új kihívások mellett a korábban megszerzett beágyazottságot is meg kell tartani, és ehhez jó alkalmat kínál az első világháború emlékéhez kapcsolódó helyi programok és kutatások. A délelőtti szekció Szögi László egyetemi docens, az ELTE E gyetemi Könyvtár nyuga lmazott főigazgatója Az egyházi és egyetemi levéltárak helye és szerepe a történettudomány művelésében című előadásával zárult, aki szerint az egyházi levéltárak terén lemaradtunk a nyugati o rszágokhoz, de még a román levéltárügyhöz k épest is. Az 1950es levéltárközpontosítással több levéltártípus is megszűnt, ugyanakkor az egyházi levéltárak elkerülték a beolvasztást, ellentétben a többi szocialista országgal. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyes egyházak már az államalapítá stól jelen voltak Magyarországon, irataik emiatt külön is figy elemre méltóak a középkorral foglalkozók számára. Ezzel szemben az elmúlt 70 évben k omoly károk érték az egyházi levéltárak anyagait, a II. világháború pusztításai mellett a sze rzetesrendek felo szlatását és irataik egy részének elkobzását, valamint a rendszertelenül végzett iratgyűjtést és a rossz elhelyezési körülményeket kell megemlíteni, nem említve a Trianon miatt határon kívülre került egyházak levéltárait. Elsőként a protestáns egyházi l evé ltárak nyíltak meg a világi levéltárosok – és így a korszerű levéltárügy – előtt még az 1970es években, a katolikus egyházi levéltárak csak a rendszerváltás után, amely tükröz ő-
