Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - Levéltár és történettudomány Magyarországon és a Kárpát-medencében, 1918–2013. Beszámoló az MTA BTK Tudománytörténeti és Európa-történeti Témacsoportjának II. műhelykonferenciájáról. 2014. január 30. (Guth Réka–Péterffy Gergely)
70 HIREK LEVÉLTÁR ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNY MAGYARORSZÁGON ÉS A KÁRPÁTMEDENCÉBEN 1918 – 2013 BESZÁMOLÓ AZ MTA BTK TUDOMÁNYTÖRTÉNETI ÉS EURÓPATÖRTÉNETI TÉMACSOPORTJÁNAK II. MŰHELYKONFERENCIÁJÁRÓL 2014 . január 30 . A konferenciát, 1 mel yen a magyarországi és a határon túli levéltárak számos vezetője és munkatársa, továbbá egyetemi oktatók és tudományos kutatók vettek részt, Glatz Ferenc , az MTA korábbi elnöke, professzor emeritus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont témacs o portveze tője nyitotta meg. Hangsúlyozta a levéltár, mint intézmény fontosságát, mivel modern történettudomány nem létezhet levéltárak nélkül, de a képlet fordítva is igaz. A l e véltárügy azonban nem csak intézményként érdemes a körültekintő vizsgálatra, hanem mint a történettudomány lakm uszpapírja, indikátorként mutatj a az adott ország történe tírásának helyzetét. Ez utóbbi megállapítás természetesen nem csak a levéltárakra, de a k utatóhelyekre, könyvtárakra és múzeumokra is vonatkozik. Erre különösen jó példa az 196 0as évektől induló helytörténeti mozgalom, amelynek egyik motorja – a helyi múze umok, főiskolák és egyetemek mellett – épp en a megyei irányítás alá került levéltárak sora volt . Ehhez szükség volt arra is, hogy megnyíljanak a pénzügyi csatornák, és a szüks éges technikai fejlesztések végre méltó körülményeket biztosítsanak a levéltárosok és kutatók számára. Ahhoz hogy a történettudomány profitálhasson a levéltárak által őrzött forráso kból, szü k séges egyfajta legkisebb közös többszörös felállítása a levéltáro sok és történészek között. Mint fogalmazott: egy jó történész nem nélkülözhet bizonyos levéltári ismereteket ahhoz – leginkább az iratképző szervek történetét kell ismernie – , hogy megfelelő kutatási eredményeket érhessen el, ugyanakkor egy jó levéltáros k ritériuma, hogy történészi fejjel tudjon gondolkodni. Ebből fakadóan nem célszerű elkülöníteni a levéltáros képzést a tö rténés z képzéstől. Glatz Ferenc kifejtette, hogy a 20. században a magyar levéltárosok, a gyakran sany a rú körülmények ellenére is, európ ai színvonalú munkát végeztek. Külön kiemelte Károlyi Á rpád ot, aki már a századfo rdulón síkra szállt a provenienc ia elvének következetes érvényes í- tése mellett a pertinenc ia elvével szemben. Pauler Gyulával , a Magyar Országos Levéltár a k- 1 A konferenciát az OTKA által támog atott kutatási p rogram keretében rendezték .
