Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - HARASZTI VIKTOR: Gyűjtőterületi szubjektív – a gyűjtőterület egyes kérdései egy városi levéltár szemszögéből
Haraszti Viktor 16 lamint azt is leszögezi, hogy a levéltár ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az egészsé gügyi szolgáltatóknál keletkezett egészségügyi dokumentációra. A szerző feltehetően maga is érezte, hogy messzire ment, ezért egyrészt azt aján lja, hogy az egészségügy i dokumentáció selejtezésénél bizonyos szabály okat, előírásokat tartsanak be – bár azt nem közli, hogy ezeket hol lenne célszerű szabályozni, ha már az Iratkezelési Szabályzat köréből kizárta őket. Figyelemre m éltó az a kitétel is, hogy az intézmény vezető je az „általános tudomány- és kultúrtörténeti okokra figyelemmel” döntsön a selejtezésről, mivel – ahogy ezt a „Útmutató” 2. lábjegyzete közli: „az egé szségtörténeti, az orvostörténeti, a demográfiai, az életmód kutatások szempontjából nagy jelentősége van az egészségügyi dokumentáció fennmaradásának.” Ezen a ponton – úgy vélem – bármely levéltáros egyetért a „Útmutató” szerzőj é- vel, az azonban, hogy ez a folyamat teljes mértékben a levéltárak kirekesztésével val ó- suljon meg, több szempontból is jogszabály el lenes. 13 Ez elmúlt évek gyakorlatát érdemes lenne mélyebben megvizsgálni az Ltv. 10. § (2) pontjában rögzített felhatalmazás, azaz az egységes iratkezelési szabályzatok és/vagy irattári tervek kiadása terén. E zt a területet csak az oktatási – nevelési intézm é- nyek részére kiadott egységes irattári terv példáján vizsgáltam , 14 de a jogszolgáltatás t erületéről is lehetne példákat hozni. Az EMMI rendelet az iratkezelési szabályzatok t erén egyedi iratkezelési szabályzatok kiadására ad felhatalmazást, az Ltv. és a 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet értelmében. Irattári tervet ugyanakkor egységeset adott k i, amit az Ltv. alapján a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben kellett kiadni. Az iratkezelési szabályzatra vonatkozóan a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályainak a lkalmazását írja elő a nevelési – oktatási intézmények számára. Ugyana kkor a z EMMI rendelet 84. § (2) bek.e egy levéltári szempontból eléggé el nem ítélhető „kiskaput” nyit az é rintett szerveknek: „A nevelési – oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelé si szabályza tb an, ha a nevelési – oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni.” Nyilvánvaló veszélye ennek az, hogy míg az egyedi iratkezelési szabályzat esetén a levéltár annak bevezetésénél egyetértési jogot gyakorol , addig az adatkezelési szabályzatok esetében ez nem áll fenn. Célszerű lenne ezt a ki skaput még használatának elterjedése előtt bezárni. A nevelési – oktatási intézmények irattári terve 33 tételből áll, melyből csupán h á- rom tételt minősített a jogalkotó le véltárba adandónak, egyrészt az intézménylétesítés, átszervezés fejlesztés ügyeit, másrészt az iktatókönyveket és iratselejtezési jegyzőkön yveket. Nem selejtezhetők még a törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók iratai. Az „ingatlannyilvántartás, kezelé s, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, haszn á- latbavételi engedélyek” tételbe sorolt iratok „határidő nélkül” megőrzésre utaltak, így ezek még elvben kerülhetnek levéltárba is. 13 Különösen komoly következményekkel járhat, hogy a megszűnt inté zmények iratai – mint pl. az OPNI – es etében is az „Útmutató” és a „Tá jékoztató” alapján járhatnak el. ( http://www.obdk.hu/dokumentacio.html ) 14 20/2012. (VIII. 31.) EMMI ren delet a nevelési – oktatási intézm ények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról .
