Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - SZILÁGYI ADRIENN: Egy maradványuradalom birtokigazgatása a családgyűlési jegyzőkönyvek tükrében

55 SZILÁGYI ADRIENN EGY MARADVÁNYURADALOM BIRTOKIGAZGATÁSA A CSALÁDGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEK TÜKRÉBEN A Békés vármegyei Harruckern-uradalom birtoklástörténetét számos kutatás, tanulmány érintette már, viszont átfogó társadalom- és gazdaságtörténeti vizsgálatára, az

uradalom igazgatásába, illetve a megyei apparátusba bekapcsolódó középbirtokos családok pályáinak megrajzolására eddig még nem vállalkoztak. Ezen kérdések megválaszolásának kezdő lépése lehet a Harruckern örökösök kezén megmaradt közös uradalom birtokigazgatásának felvázolása az 1798–1853 között megtartott családgyűlések

jegyzőkönyvei nyomán.

1 A Békés vármegye kétharmadán elterülő gyulai uradalmat birtokló Harruckern

család férfiágon való kihalását követően a família örökösei 1776-ban Bécsben nagygyűlést hívtak össze, hogy egyeztetéseket kezdjenek a hátramaradt Harruckern örökségről. Az itt megszületett határozat értelmében az uradalmat öt részre osztották fel

egymás között,

2 s bár a saját örökségüket már az azt követő évben birtokba vehették

volna, de megállapodtak abban, hogy a birtokok jövedelmét még három évig közösen

kezelik. A végső döntésre, az uradalom tényleges felosztására majd csak az 1798. esztendőben került sor Bécsben. Az örökösök megegyezése után úgy tűnhetne, hogy a

továbbiakban nem volt szükség a közös családgyűlések összehívására. Az örökös családok közös tanácskozása mégis egészen 1853-ig fennmaradt. A közös családgyűlések szükségességét leginkább a csabai ráta indokolta, hiszen

az ezt megöröklő Harruckern Borbála (özv. Siskovics Józsefné) kezéből hamar kikerült

öröksége. Már az osztás évében, 1798 májusában kénytelen volt Dobozt, Gerlát és

kígyósi pusztarészét zálogba adni gr. Wenckheim Józsefnének (szül. Gruber Teréziának),

illetve még ugyanebben az évben a kondorosi részét özv. gr. Károlyi Antalnénak (szül.

Harruckern Jozefának), Berényt és Kis-Kamutot pedig a Wenckheim család bárói ágá- 1 A tanulmányban a családgyűlés fogalmát használjuk. A családi jegyzőkönyv azonban több kifejezéssel is

él a családi fórum megjelölésére, úgymint a családi gyűlés; nemzetségi gyűlés/tanácskozás; gyülekezet. KÁLLAY ISTVÁN: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848. Akadémiai Kiadó, Bp., 1980. 27. Más

családoknál congregatio familiae; Familientag; vagy Familienversammlung kifejezéssel is találkozhatunk. 2 PALATINUS JÓZSEF: Békésvármegyei nemes családok története. Első rész: Mágnás családok (Harruckern és örökö-

seik). Bp., 1909.; KARÁCSONYI JÁNOS: Békésvármegye története I–III. Gyula, 1896. I./274–275. A gyulai rátát

Gruber Teréz – Harruckern Johanna unokája – gr. Wenckheim I. József neje örökölte. A békési ráta

Harruckern Cecília fiainak, Wenckheim Józsefnek és Ferencnek, illetőleg Ferenc utódainak jutott. A szarvasi rátát Harruckern Mária Anna (gr. Stockhammerné), illetve gyermekei, Stockhammer Ferenc, Ignác,

Antónia, (gr. Bolza Péter neje), Rozália (br. Schröffl Ignácné) kapták. A szentesi rátát Harruckern Jozefa

(gr. Károlyi Antalné), míg a csabai rátát Harruckern Borbála (özv. br. Siskovics Józsefné) örökölte.