Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára - SZ. SIMON ÉVA: A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok múltja, jelene és jövője

15 SZ. SIMON ÉVA A TÖRÖKORSZÁGBAN ŐRZÖTT

MAGYAR VONATKOZÁSÚ IRATOK

MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Napjainkban a török levéltárügyről beszélni különösen aktuális feladat. 2013. április 2án Recep Tayyip Erdoğan, a Török Köztársaság miniszterelnöke részben hatalmas várakozások mellett, részben a török történészek szkeptikus kijelentései által kísérve átadta Isztambulban a Török Állami Levéltár – számunkra egyik legfontosabb részének az – Oszmán Kori Levéltárának (Başbakanlık Osmanlı Arşivi) az új épületét. A miniszterelnök

ünnepi nyitóbeszédében hangsúlyozta a múlt hibáival történő szakítást: „Aki a levéltárnak hátat fordít, a múltjának fordít hátat. A múltban súlyos gondatlanságot követtünk el a gyökereinkkel szemben. Úgy tekintettünk levéltári dokumentumainkra, mint értéktelen papírokra. Zsákonként hordtuk a piacra őket.”

1 – mondta Erdoğan, akinek ez az utalása elsősorban arra az

1931-ben történt sajnálatos eseményre vonatkozik, amikor az egyik 16–19. századi gazdasági iratokat tartalmazó raktárból több vagonra való úgymond „felesleges” iratot a

kormány tudta nélkül eladtak Bulgáriának. A külföldre szállított iratoknak csak egy ré-

szét sikerült visszaszerezni.

2 Erdoğan később így folytatta a beszédét: „A tudósok számá-

ra a megnyíló levéltárépület jelentős lépés lesz a történelem megőrzése szempontjából.” Az új levéltár, mind épületét, mind a benne őrzött iratanyagot tekintve a világ

legnagyobb levéltárai közé tartozik. A török médiában megjelent adatok szerint a 12

épületből álló komplexum 122 ezer m

2 alapterületen fekszik. Százmilliós nagyságrendben őriz egyedi iratokat és hosszabb-rövidebb deftereket. A 820 kamerával felszerelt

levéltárban 800 fős konferenciaterem, 350 fős kutatóterem, 200 munkaszoba és 120

raktár kapott helyet, s amire a törökök különösen büszkék: a raktárak ajtaja újlenyomatos biztonsági rendszerrel védett. Évente mintegy 12 ezer külföldi és 30 ezer hazai kutatási esetre számítanak az új közgyűjteményben. A miniszterelnök beszédében külön

kiemelte az új helyszínen végzendő állományvédelmi feladatokat. A korábban nem

megfelelően tárolt, szakadt, nedves, rovarrágott iratokat – szerinte – az új épületben jó

körülmények között, kényelmesen lehet majd javítani, és a restaurálást követően digitalizálni. Már eddig is mintegy 12 millió dokumentum digitális képét őrizték a régi levéltárban, és ezt a munkát ígérete szerint folytatni fogják. A tervek és a várakozások, mint láthatjuk, reményteljesek. A miniszterelnök

mindenkit megpróbált meggyőzni arról, hogy az új épület nagyon modern és nagyon

biztonságos lesz, a török történész társadalom mégis hangosan zúgolódik. A központi

városmagból (Sultanahmet) most a 16 milliós Isztambul európai felének északi széléhez 1 http://www.hurriyet.com.tr/gundem/23419723.asp (Letöltés id

eje: 2013. 06. 06.) 2 FEKETE LAJOS: A török levéltárügy. Levéltári Közlemények, 15. évf. 1937. 24–25.