Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁR PEDAGÓGIA - FÜLÖP TAMÁS–MÁKOS JUDIT–SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN: „Nyitott levéltár – Velünk élő múlt.” Az MNL JNSz Megyei Levéltár történelmi programsorozata általános ésközépiskolás tanulók számára

„Nyitott levéltár ─ Velünk élő múlt” 59 sek és ábrázolási szabályok ismeretei, és az információk befogadó központú megközelítése

révén fejlődik a távolsági adatok képzeletbeli alkalmazásának kompetenciája. A térképek a

mindenkori földrajzi ismeretek megjelenítésén túl számos egyéb hasznos információt is

tartalmaznak. A zömében Bedekovich Lőrincz által készített kéziratos térképeket a pontosság mellett a művészi igényű kivitelezés is jellemezte. A kataszteri térképeken a diákok

tanulmányozhatják a korabeli településszerkezetet, úthálózatot, az erdők, szántók felosztá-

sát is. A digitalizált kataszteri térképeket a modern GPS technika felhasználásával és jelenkori térképekkel összevetve a tanulók felfedezhetik a másfél évszázad alatt történt változá-

sokat. „A reformoktól a kiegyezésig” témanapon a diákok a reformkor és az 1848–1849-es szabadságharc országos eseményeit és vívmányait levéltári iratokon keresztül ismerhetik

meg. A tanulók érzelmi ráhangolódását segíti az eredeti dokumentumok kézbevételén túl

az elsődleges források közös elemzése, a társadalmi jelenségek értelmezése. A nagy törté-

nelmi személyiségek rendeleteit, beszédeit, és leveleit olvasva a célcsoport tagjai nemcsak a

szellemiségükkel, hanem a korra jellemző fogalmazásmóddal, szófordulatokkal, kifejezé-

sekkel is találkozhatnak. A magyar történelem ezen időszakát áthatja a személyes felelősségvállalás, a nemzettudat, az önzetlenség és a hazaszeretet ethosza, amelynek erkölcsi értékeit közvetítve nagymértékben hozzájárulhatunk a gyermekek morális fejlődéséhez. A „Szolnok település-karrierje” témanapon a diákok levéltári dokumentumok felhasználásával kronologikus sorrendben tekintik át – a település szerkezetének és kiterjedé-

sének alakulását nyomon követve – Szolnok fejlődésének állomásai a sószállítástól a megyeszékhellyé válásig. Megismerhetik azokat a kritériumokat, melyek egy várost alkalmassá

tesznek arra, hogy egy megye székhelyévé válhasson. A megyeháza megépítésére kiírt tervrajzpályázat beküldött pályamunkáinak elemzésével a diákok művészettörténeti ismeretei

bővülnek. A tervrajzok áttekintésével szemrevételezhetik az épületek lehetséges ábrázolási

módjait (homlokzati rajz, metszetek, alaprajz) és azok sajátosságait. A tanulók a foglalkozásvezetők segítségével megfogalmazzák, milyen esztétikai és funkcionális elvárásoknak

kell megfelelnie egy a megyét reprezentáló épületnek. A „Légi háború Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felett” témanap nemcsak a gyerekek második világháborúval kapcsolatos tárgyi ismereteit bővíti, de az élményszerű megközelítéssel a diákok átérezhetik a háború tragikus, emberi sorsokat formáló erejét. A gazdag eredeti levéltári források bemutatása és az iskolában is alkalmazott didaktikus technikák a szemléltető eszközök lehető széles skálájával egészülnek ki. Az 1940-es évek világát

háborús effektusokkal, korabeli sanzonok hallgatásával, szemtanúk és túlélők visszaemlé-

kezéseivel, szociofotókkal, a nava.hu eredeti filmhíradós anyagaival idézzük meg. A korabeli háborús szlogenek, jelszavak és plakátok ábrázolásmódja leleplezik a propagandagépezetek szuggesztív erejét, hatékonyságát, amelyekkel képesek voltak egy egész nemzedéket a háború céljaira mozgósítani. Általános célként fogalmazódik meg a megfigyelés, a forráskezelés és a kritikai kompetencia fejlesztése. A témanapok elméleti és gyakorlati részből épülnek fel. Az elméleti rész mindig elő-

adás keretében valósul meg; minden esetben hagyunk időt, lehetőséget a kérdezésre, az elhangzottak megbeszélésére. Minden egyes témát három egymásra épülő foglalkozás során

fejtenek ki a levéltárosok a helyi történésekre fókuszálva, egyben az országos eseményekbe, illetve az egyetemes történelembe ágyazva, így a tanulók komplexen és integrálva találkozhatnak az (új) ismeretekkel. A fontos történelmi, művelődéstörténeti alapismeretek befogadását, rögzülését a szemléltető anyagokon túlmenően diavetítés és kinyomtatott – a diákok, tanárok által hazavihető – képes vázlat, úgynevezett demonstrációs anyag segíti elő.