Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁR PEDAGÓGIA - FÜLÖP TAMÁS–MÁKOS JUDIT–SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN: „Nyitott levéltár – Velünk élő múlt.” Az MNL JNSz Megyei Levéltár történelmi programsorozata általános ésközépiskolás tanulók számára
Fülöp Tamás – Mákos Judit – Szabóné Maslowski Madlen 60 A szakmai vezető által élményszerűen feldolgozott és aktualizált témákat pedig a gyakorlatvezető munkatárs hasznosítja, rögzíti és az elméleti tudás elsajátítását ellenőrzi vissza. A foglalkozások során a levéltár munkatársai nem pusztán a diákokat, de a pedagógusokat is bevonják a helytörténeti ismeretanyag elsajátításába, oktatási hasznosulásába. A feladatokat olykor egyéni, máskor csoportos munka folyamán keretében oldják meg. A konstruktív folyamat nem pusztán a gyerekek alkotóképességére, készségeire van jótékony hatással, hanem hozzájárul konfliktuskezelő, közösségfejlesztő, önkifejező képességeik fejlesztéséhez is. Előfordul, hogy a gyakorlati órán feladatlapok, totók kitöltésével az elhangzott ismereteket ellenőrzi vissza a gyakorlatvezető munkatárs. A forrásfeldolgozó órákon eredeti helytörténeti dokumentumok (oklevelek, levelek, jelentések, térképek, tervrajzok) felolvasásával, értelmezésével és tanulmányozásával kézzelfogható közelségbe kerülnek a diákok a szemléltetett korhoz, történelmi eseményhez, ezzel is kiegészítve az elméleti tananyagot. Máskor a gyermekek kreativitását fejlesztő, úgynevezett alkotó folyamatot kíván a gyakorlati feladat végrehajtása. Ez megvalósulhat egyénileg is, például egy reformkori ruházat megtervezésével, függőpecsét elkészítésével vagy iniciálé rajzolásával. Ugyanakkor elmondható, hogy a kiscsoportos foglalkoztatásnál lehet a tanulókat leginkább motiválni arra, hogy a csapat tagjaival együttműködve, saját véleményüket kulturált módon kifejezve és érvényesítve, egyben a társai meglátásait is meghallgatva és tolerálva úgy dolgozzanak együtt, hogy a tevékenységük eredményeképpen létrejövő „produktumot” – legyen az egy kiáltvány, egy korabeli városvezetés a XX. század eleji Szolnokon, avagy a szolnoki vár gyurmából elkészített makettje – a leginkább a magukénak érezzék. Eddig több mint 720 gyermek számára biztosítottuk az élményszerű tudásszerzés, a kulturális nevelés és a kompetencia alapú fejlesztés élményét. A gyakorlat igazolta a tematika kidolgozóinak helytálló módszertani elképzeléseit, a diákok figyelmét sikerült elnyerni, foglalkoztatásukkal pedig a levéltári órák aktív részeseivé váltak. A kísérő pedagógusok a nyomtatott demonstrációs anyagokat saját jegyzeteikkel kiegészítve az iskolai oktatás színesítése céljából a továbbiakban is felhasználják. Két iskolából kifejezetten a történelmi fakultációra járó tanulókat hozzák, akik versenyeken vagy továbbtanulásuk során hasznosítják a többlettudást. A foglalkozásoknak köszönhetően mélyült a levéltár és az együttmű- ködő intézmények közti kapcsolat, és több, a projektbe nem bevont oktatási intézmény is érdeklődik programjaink iránt. A levéltár pályázati programja, illetve annak megvalósítása nagy médiaérdeklődést kapott; a helyi sajtó, valamint a Kossuth Rádió és a miskolci Európa Rádió is tudósított róla. Az archivportálon, valamint a Levéltári Szemlében is jelent meg beszámoló a tanórán kívü- li foglalkozások sikereiről, népszerűségéről és pozitív visszhangjáról. A pályázat eredmé- nyeiről a Magyar- és Világtudomány Napja XV. Megyei Rendezvényén hallhattak előadást az érdeklődők. Immár a pályázati program fenntartásának első évét – a témanap sorozatot harmadik alkalommal – megvalósítva kijelenthető, hogy a foglalkozásokat mindig változatosan való- sítottuk meg. Hol az elméleten, hol a gyakorlati feladatokon módosítva adtuk át a célcsoport speciális igényeihez alkalmazkodva az ismereteket. A gyerekek igényeinek sikeres kielégítése jelentette a legnagyobb kihívást a program során annak érdekében, hogy a tanulók a következő félévben is szívesen jöjjenek hozzánk. A pozitív visszajelzések megerősítették a levéltár munkatársait abban, hogy a helyes utat választották, amikor a diákok felé is nyitottak….
